Hedonista Hobbiblog

Jus & Calzone

Kalandjárat I./3 Ízek, illatok, szagok

2017. június 29. - adamthesir

kalandjarat3.jpg

Kicsit kölcsönvéve Elizabeth Gilbert elhíresült könyv és az abból készült film címét átalakítva, amelyben még Julia Roberts is szerepelt, folytatom tovább utam Nápolyban. Bár a filmet még láttam, de ahogyan értesültem épp Nápolyhoz is köze van. Kitérni erre most (még) nem fogok, de nyilván aki ismeri a nem rég említett műveket tudni fogja majd hova szeretnék kilyukadni.

Követve a címben említett sorrendet jöjjön először mai bejegyzésem első része az ízek témájában. Olaszország számomra (bár nem hinném, hogy csak én vagyok így ezzel), aki imádja a hasát kényeztetni a gasztronómiai mennyország. Bár ennek ellenére mióta itt vagyok csak veszítem kilóimból. Mondjuk emiatt annyira nem bánkódok, mindig van honnan leadni. De visszatérve bejegyzésem témáira tehát,  aki ismeri a fent említett könyvet/filmet, esetleg nem csak az előbb említetteket, az tudhatja, hogy Nápoly a pizza szülővárosa, itt kezdte meg hódító útját. A mai napig találhatunk a városban több száz éve működő pizzazókat. Itt az eredeti recept alapján, az eredeti eljárás szerint  készítik tölgyfa fűtéses kemencékben. A vendég több tucatnyi pizza közül válogathat, de az eredeti nápolyi mégis a margherita vagy a marinara. Mióta itt vagyok Olaszországban nem emlékszem, hogy ettem volna olyan finom pizzát, mint Nápolyban. Ha viszont jó pizzát akarunk enni sokszor (általában mindig) sorba kellett állnunk érte. Mondjuk a várakozást mindig kárpótolta az íz és a foodgasm érzése, amit egy-egy elfogyasztása után éreztem. Úgy látszik igaznak bizonyul a mondás, hogy pizzat Nápolyban gelatot (fagyit) Rómában kell enni, de erről majd egy későbbi bejegyzésben kicsit bővebben. 

19238364_10209312612800592_766751294_o.jpg

A híres Da Michele margherita, amit Julia Roberts majszolt az "Ízek, imák, szerelmek" című filmben

Persze tudományuk nem csak a pizza készítésben merül ki, rengeteg más fajta ételük is van, elsősorban egyértelműen pastaból, majd esetleg zöldségekből, húsokból és a tenger különböző gyümölcseiből. Amit még érdemes kipróbálni az például a panino napoletana és a pasta fritta. Előbbi egy kenyértésztával együtt megsütött virslis/sonkás, főtt tojásos szendvics-szerű „batyu”. Utóbbi pedig egy nagyon könnyen elkészíthető egytál étel, ahol a tegnapról maradt tésztára tojást ütünk, majd parmezánnal az egészet megszórjuk és végül egy nagy serpenyőben kisütjük. Amit még nyugodt szívvel ajánlani tudok azok a különböző-féle panírozott falatkák. Ezeket általában zöldségekből (a rántott tökvirág például egy helyi különlegesség), halakból és különböző tengeri szökevényekből készítik. 

Nápoly édességeiről és kávéjáról is híres még, a legismertebb finomság például a sfogliatella, ami egy különböző ízű krémmel, bár általában ricottaval töltött leveles tészta. Tökéletes reggelire egy bivalyerős espresso napoletano mellé. De a melegre való tekintettel crema caffe is tökéletes kísérője lehet, ami tulajdonképpen egy sima espresso benne egy gombóc fagyival. Ha nápolyi édesség akkor nem szabad megfeledkezni a babáról sem, ami tulajdonképpen egy rumba és folyékony cukormázba áztatott fánk-szerű sütemény.

mod_img_20170503_132522.jpg

Egy nápolyi reggeli crema és sfogliatella

Egy szó mint száz vagy stílszerűen egy étel/édesség mint száz, Nápolyt nem lehet megúszni plusz kilók nélkül. Hálistennek könnyedén le lehet dolgozni az egész napos járkálás közben. Ételei változatosak és nagyon finomak, mint az összes olasz étel. A város nagy előnye még, hogy már nagyon olcsón lehet nagyon finomakat enni. A pizza margherita például 3,50-5€ között mozgott, természetesen nem puccos étteremből fogyasztva, szigorúan elvitelre kérve.

Az illatok és szagok részről kezdésnek csak annyit, hogy eléggé érzékeny és kifinomult szaglószervvel rendelkezem. Ennek a hátulütője viszont, hogy a szagoktól viszont nagyon hamar fel tud fordulni a gyomrom. Visszatekintve az átélt tapasztalatokra, Nápolyban néha próbatételek sorozatán esett át az orrom, mind negatív, mind pozitív értelemben.

A város nem igazán bővelkedik friss, üde illatokban, köszönhetően talán az „enyhe” zsúfoltságnak és a szmognak. Viszont néha-néha megcsapja az embert egy frissen sült pizza, egy tál finom pasta vagy egy aromás bor illata. Ezek az apró örömök egy könnyed felüdülést tudnak nyújtani a szagok által kifacsart orrnak. Hiába a tenger közelsége még a sós levegőből sem érez az ember semmit, talán ha csak közvetlenül a part mellett ülve mereng.

De kellemetlenebb vizekre evezve beszéljünk bejegyzésem utolsó részében a szagokról. Lehet az kifinomult szaglás az oka vagy csak a finnyásság, de néha a nápolyi szagok tudnak nagyon kellemetlenek is lenni. Nyilvánvalóan nincs szükség maszkra vagy orrcsipeszre, de mindenképp kell pár nap még megszokja a közeget az ember. Az utcákon hagyott szemétkupacokból áradó bűz az ami rögtön eszembe jut például. De bele se merek gondolni milyen szagok terjenghetnek nyáron a negyven fok melegben. A vizelet és ürülék szagtól és témájától eltekintek, mivel sajnos ez egy eléggé közös vonása az olasz városoknak, legalábbis ahol eddig jártam mindenképp. A tengerparti városok sajátosságához még hozzátartozik a halpiacok által árasztott szagok is. Igen, nekem szagok, mivel nem tudom elviselni, számomra „végzetes” kombináció. Mindemelett szinte a város minden pontján a szabad ég alatt, sokszor a tűző napon  árulják és forgalmazzák a többnyire frissen fogott portékát. Bár ez én magánproblémám, viszont ennek ellenére még is Nápolyhoz tartozik és szerves része a városnak, ha szerettem, ha nem.

Az előző bejegyzésekre visszaemlékezve Nápoly számomra még mindig egy nagyon megosztó város. Valahogy még mindig sikerült megtalálnom az arany középutat. Remélem a következőkben nagyobb sikerrel járok, mivel vészesen következik az elszámolás ideje és a konklúziót tartalmazó bejegyzés.

 

(A bejegyzések eredetijét ITT olvashatjátok, ha pedig valaki kíváncsi az elkövetkezendő bejegyzések tartalmára és nem bírja kivárni őket ITT találja.)

A bejegyzés trackback címe:

https://jusandcalzone.blog.hu/api/trackback/id/tr8012595117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása