Hedonista Hobbiblog

Az élet egy mókussal

Avagy mindent róluk és a tartásukról

2017. április 18. - Kata SWL

Egyre népszerűbbek a mókusok mint háziállatok, azonban ha vásárlás előtt tájékozódni szeretnénk, hogy mivel is jár a tartásuk, nincs könnyű dolgunk,mivel szakirodalmat/tudományos írásokat szinte alig találunk róluk. Az alábbi cikkben igyekeztem a legfontosabb információkat összegyűjteni.

Nagyon sok mókusfaj van, amit már otthon tarthatunk, kezdve a hagyományos vöröstől a japániig, de talán a legismertebb közülük a szibériai csíkos mókus, vagy más néven a burunduk.

Nekem is egy lassan 4 éves fiú csíkos mókusom van. Ő Prézli, általa fogom bemutatni,hogy milyen az élet egy mókussal.

Prézlit egy állatkereskedésben vettem 5 hónapos korában. A mókusoknak elég borsos áruk van, Prézli 15 ezer Ft-ba került, de tenyésztőtől olcsóbban is beszerezhető. Ha valaki mókusvásárlásra adja a fejét, előbb mindenképp' járja körbe a témát, mivel egy sok figyelmet igénylő állatkáról van szó, illetve számoljon az anyagiakkal is, ugyanis egy minimum 30x45x50 cm-es ketrecre, illetve itatóra, mókuskerékre, házra, egyéb játékokra és egy hordozóra is szükség lesz hozzá.(Én egy kis halhálót is vettem, ugyanis várható volt, hogy eleinte nem lesz könnyű megfogni, ha kiengedem.) Érdemes minél fiatalabb mókust választani, mivel annál könnyebb lesz megszelídíteni, összeszokni vele.

A szelídítés

Amikor hazahoztam Prézlit és nagy nehezen bekerült a ketrecbe, napokig nem bántottam, nem hallgattam hangosan zenét/ tv-t, hogy szokja az új helyét, mivel kicsi volt még és félt, de ennek ellenére sok mókussal ellentétben nem vonult vissza és aludt egyfolytában, hanem játszott, evett, ugrált, vagy feküdt és nézelődött. Aztán lassan elkezdtem barátkozni vele, beszéltem hozzá, először megvártam, hogy elfogadja a kezemből a napraforgómagot; amikor ez már rutinosan ment, néha benyúltam a ketrecébe, megsimogattam, hagytam, hogy megszaglásszon. Amikor már viszonylag "lespanoltunk", és úgy gondoltam, hogy ideje lenne túlesni az első kiengedésen, naponta többször benyúltam a ketrecbe és megemeltem, próbáltam megtanulni megfogni. Az első ilyen szobában rohangálások nagyon rosszul sikerültek, ez senkit ne bátortalanítson el, új a környezet, fél, szóval volt harapás is, de ezek (főleg a halhálós) befogások nagyon megviselték. Ilyenkor újra el kellett nyernem a bizalmát, szóval a későbbi kiengedések során vagy magokkal/gyümölccsel csalogattam a kezembe, vagy szimplán letettem a ketrecet, megvártam amíg belement, és rácsuktam.

17198501_10202967548906251_1739577540_n.jpg

Prézli 7 hónaposan

Mivel Prézlinek kicsi ketrece van, ha tudom, naponta kiengedem, hogy kiszaladgálja magát. Nagyon fontos, hogy eleinte (akármennyire is szelíd a mókus) ha pl. új helyre költözünk, mindig csak ugyanabba a szobába engedjük ki, aminek becsukjuk az ajtaját (természetesen nyitott ablak és társai eszünkbe se jusson, illetve a bejárati ajtóra mindig figyeljünk, a házból semmiképp' se kerüljön ki). Ha már nagyon rutinos a szobában (kezd pofátlanul viselkedni - pl. felmászik a frissen mosott ruhákra és miután leszedtünk onnan,2x visszamászik), akkor esetleg (ha alkalmas rá a lakás) jöhet a többi helyiség is, de azokat is tegyük mókusbaráttá. Mindent fölesznek, begyűjtenek, az elejtett gyöngytől kezdve a kenyérmorzsáig. A cserepes virágokkal is érdemes vigyázni, ugyanis ha egyszer felfedezik, folyton gödröt ásnak (pont mint a kutyák), kikaparva ezzel a földet a szobába / szőnyegre. Mivel könnyen ugrálnak, másznak, sajnos nem segít, ha magasabbra tesszük a növényt, ugyanis megtalálják és felmásznak hozzá. :D

17909112_10203100571031721_1918508988_n.jpg

A szelídítéshez sok idő és türelem kell. Nekünk kb. fél évbe telt, mire bármikor oda tudtam menni hozzá és felkapni. Nagyon fontos, hogy (sok rágcsálóval ellentétben) nem szabad a "tarkójánál" megfogni, ugyanis az fájdalmat okoz neki. Én az első lábai alatt szoktam finoman megfogni a testét és felemelni, de van, hogy szimplán "felkanalazom" a kezeimmel, illetve kiskorában megszokta, hogyha párat ráütök a combomra, akkor felszalad a lábamra, sokszor egészen a vállamra, és ott leül, innentől pedig már egyszerű a helyzet. Meg kell szokni a mozgását, így sokkal könnyebben és gyorsabban meg lehet fogni.

1958157_4047757448862_1133646967_n.jpg

Prézli 1. szülinapja - az első selfie-nk :D

A ketrec, alvás, etetés, itatás

A ketrecbe érdemes minél több játékot tenni és bujkálásra, fészkelésre alkalmas helyet teremteni nekik. Prézli egy kis faházban alszik, amibe illatmentes papír zsebkendőt/konyhai papírtörlőt szoktunk vékony csíkokra tépni, ez szolgál ágyneműként. Korábban vattát használtunk, de az állatorvos figyelmeztetett, hogy abba beleakadhat a lába és ettől leszakadhat a lábujja. Emellett van egy függőágya is, amiben napközben szokott feküdni és nézelődni, ha elfáradt a szaladgálásban; de van, hogy nyáron abban, vagy a házból kihozott "ágyneműben" alszik. A ketrecet hetente legalább egyszer ki kell takarítani.

17888810_10203100569391680_1371884484_n.jpg

Prézli éjjel alszik, ahogy mi is. A mókusok télen téli álmot alszanak, ha megfelelő hozzá a hőmérséklet. Mivel mi nem szoktuk hidegebb helyiségbe költöztetni, velünk van egy fűtött szobában, ezért Prézli ezt ki szokta hagyni. A téli álomról fontos tudni, hogy ilyenkor a mókusok szinte 0-24 órában alszanak, kicsit merevebbé válik a testük, a testhőmérsékletük is csökken, kb. olyan, mintha hallottak lennének (de nem szabad megijedni, nem pusztultak el), illetve ha szükséges, pár percre kijönnek enni/inni. Emellett már ősszel elkezdik a gyűjtögetést, vagyis a ketrec különböző pontjaiban elássák a tartalékot, és a házukba is visznek be. Ez az ösztönükből fakadóan akkor is megtörténik, ha nem alszanak téli álmot, ilyenkor mindent elraktároznak, ezért érdemes 2x annyi mennyiségű ételt adni számukra, mint a szokásos adag, hogy egyenek is, mert ilyenkor a raktározás sokszor az evés rovására megy.

Ebben az időszakban - ha nem alszanak téli álmot - hajlamosak "vérmókussá" változni, vagyis ha az ember a ketrecük felé nyúl, elkezdenek morogni, ha kivesszük őket, van, hogy nekünk támadnak, megharapnak, főleg ha az ételükről van szó. Ha Prézlit ilyen állapotában takarítjuk ki, és az új forgács, új magok közé visszarakva meglátja, hogy elveszett az összegyűjtött, elásott tartalék...idegbeteg szokott lenni. Tavasz felé aztán ez javul, és csak szimplán megsértődik: hátat fordít, holott mindig szemben van velünk és hiába szólítgatjuk... :D

18009762_1320516248038195_184087140_n.png

Az boltokban kapható táp helyett érdemes dióból és különböző boltokban kapható sótlan magokból saját kezűleg összeállítani az étrendjüket. Prézli is táppal kezdte, de csak a magokat és aszalt gyümölcsöket ette meg belőle, ezért áttértem erre a verzióra. Egészségesebb és olcsóbb is. A magok szavatosságára, továbbá hogy levegő elől elzárva legyenek, nagyon figyeljünk, ugyanis pl. az avas napraforgó hasmenést okozhat. A diót, a makkot és török mogyorót megbontva kell odaadni nekik, ugyanis gyengék a fogaik ahhoz, hogy feltörjék, de a szotyival, földimogyoróval stb. már nem lesz semmi probléma. Zöldségek közül répát, paprikát, uborkát, kukoricát szoktak a legtöbben adni, ezek közül Prézli csak az utóbbit eszi meg, kedvencei inkább a gyümölcsök (alma, dinnye, barack, narancs, mandarin, banán stb.), mert azok édesek. Igazából mindent megeszik, ami édes. Háztartási kekszet, sajtot is szabad nekik adni, illetve heti 1x 1 db szárított kis halat, a fehérjebevitel miatt. Az itatójukban a vizet naponta cserélni kell.

17857445_10203100564631561_177724620_n.jpg

Ezt a mandarint eredetileg én ettem tanulás közben...

Visszatérve az édesre: ha kiengedjük, érdemes minden édességet elpakolni, mert Prézli még a poharakat is megnézi, és ha netán az egyikben maradt egy csepp üdítő, akkor azt képes kinyalni a pohárból. De ugyanígy nekimegy a csokinak, a cukorkának is, és amikor egy csokis kekszet bedug az ágy mögé, szerencse, ha ki tudjuk szedni. A nyáron így jártunk, ráadásul olyan helyre tette, hogy nem is találtam, le is szidtam érte. Másnap kivettem a ketrecből, elment a kekszért, leült velem szembe és megette. Az arrogancia és a pofátlanság netovábbja. :D Ha hazautazunk vidékre, őt is magunkkal visszük. Otthon el van kényeztetve: babapiskótát, vaníliás karikát is szokott kapni, de én ritkán adok neki édességet (amúgy is minek, ha úgyis elveszi magának), mert nem tesz jót az emésztésének a finomított liszt és cukor.

17888393_10203100570991720_1867823654_n.jpg

Játék, betegségek, fontos tudnivalók

A mókusok olyanok, mint a kutyák és a macskák összekeverve. Nagyon játékosak. Prézlit csikizni szoktam, ilyenkor a kutyákhoz hasonlóan hanyatt esik és összegömbölyödik, játékosan nekitámad a kezemnek, finoman harapdálja az ujjaimat, megfogja őket, esetleg rámászik a kézfejemre, amiről mindig leesik... Van, hogy odaugrál hozzám az ágyhoz, megcsikizem, és elrohan a szekrény mögé. Aztán megint odajön lassan, újra megcsikizem és megint elrohan. Nagyon érdekes, ilyenkor tényleg úgy viselkedik, mint egy kutya. Ha a ketrecen kívül talál valami magot/kekszet, a szőnyegbe, a dohányzóasztal lába mögé "elássa" és mintha rápakolná a forgácsot, meg is masszírozza a levegőt... :D Ez szintén a kutyákra jellemző.

Könnyen megtanul, megjegyez dolgokat. A régi albérletemben mindent laptopon néztem, és rájött, hogy a videókat szóközzel állítom meg. Amikor filmeztünk, és ő kinn volt a szobában, folyton ráugrott a szóközre, mert nem vele foglalkoztunk.

A macska rész pedig: nagyon öntörvényűek, nincs olyan, hogy szólok neki és odajön, vagy azt csinálja, amit mondok... és könnyen meg is sértődik.

17974121_1320516564704830_729218964_n.png

Közös szotyizás és GoT-maraton

A csíkos mókusoknak van egy sajátos mozgásuk ha valami újjal, érdekessel találkoznak: toporognak és fektetett nyolcasokat írnak le a farkukkal. Nagyon érdekes és aranyos, sokan megijednek ettől, de ilyenkor nincs semmi bajuk, csak ismerkednek. Tavasszal a lány mókusok párzási időszakban reggeltől estig fütyülnek, amit úgy kell elképzelni, mint egy kismadár vagy csibe csipogását... Prézlivel szerencsém van, mivel ő fiú, csak akkor csipog ha megijed, rosszat álmodik, vagy fel akar minket ébreszteni.

Nagyon fontos a csíkos mókusokkal kapcsolatban, hogy nem bírják a huzatot és a nagy meleget sem. Nyáron vizes törölközővel kell hűteni őket, amit a ketrec tetejére érdemes ráteríteni, illetve van, aki egy kis tál vizet is rak medenceként a ketrecbe. Vannak mókusok, akik úsznak/fürdenek benne, viszont Prézli csak beleállt, mint én télen egy lavór meleg vízbe... :D

Ha hasmenésük van, diétára kell őket fogni. Ilyenkor csak almát és háztartási kekszet, valamint kevésbé olajos magvakat ehetnek. Ha 1-2 nap alatt nem múlik el, mindenképp' állatorvoshoz kell fordulni. A mókusok megbetegedésével az a probléma, hogy nagyon nehéz észrevenni, ugyanis sokáig tartják magukat, ugyanúgy viselkednek, esznek, játszanak, mintha egészségesek lennének. Ha bágyadtak, fáradékonyak, keveset esznek, akkor már valószínűleg nagyon nagy a baj, de akkor sem szabad a legrosszabbra gondolni. Van egy tipikus betegségük, ami sajnos Prézlinél is jelentkezett. 2 éve télen elkezdett szipogni. Elvittem állatorvoshoz és kiderült, hogy be van gyulladva az egyik foga, amit ki is kellett húzni. Idén ugyanez megtörtént, bár a húzást megelőzte egy 1 hetes antibiotikum-kúra, és csak azután, hogy a gyulladás lehúzódott (viszont ugyanúgy szipogott), lehetett a röntgenen látni, hogy egy másik foga nemcsak hogy begyulladt, de mozog is, így sajnos már 2 fogát kihúzták hátulról. Megelőzni sajnos nem lehet, csak idejében elcsípni, ugyanis a gyulladásból könnyen kialakulhat daganatos megbetegedés, amiből sajnos nagyon kevés mókus épül föl. A mostani foghúzás után újabb 2 hetes antibiotikum-kúra következett, ami Prézlit borzalmasan megviselte, nagyon féltem, hogy nagy baj lesz, legyengült, folyamatosan hasmenése volt, és úgy nézett ki, mint akit kimostak; de azóta újra a régi.

17888887_10203100569951694_405037689_n.jpg

Ha már orvosok: sajnos nagyon kevés állatorvos ért a mókusokhoz, és ha netán olyanhoz kerülnek, aki nem ért hozzájuk, nagy baj lehet belőle. Az indexen van egy "mókusfórum", ahol rengeteg hasznos információ található a témával kapcsolatban, ott ismertem meg Lászyt, aki hosszú évek óta tenyésztő, így nagy tapasztalata van, az ő weboldalán szerepelnek a mókusokhoz is értő állatorvosok, de már a Facebookon is nagyon sok mókusos csoport van.

A cikk aljára beteszem a hasznos linkeket, de ha kérdésetek van, nyugodtan írjátok meg őket kommentben. :)

18035074_1320516658038154_1360823049_n.png

Mókusos index fórum: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9038119

Lászy weboldala rengeteg hasznos információval: http://mokustanya.5mp.eu/web.php?a=mokustanya

(Az összes képen Prézli látható.)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jusandcalzone.blog.hu/api/trackback/id/tr4012417691

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

László 88 2017.04.19. 13:38:03

Gondolkodtam azon én is, hogy kell mókust tartani, mert a környékünkön lakik 5-6 darab.
Ez ilyen csíkos mókus, eddig láttam vöröset, szürkét, feketét. Ezek külön fajok, vagy csak más szinűek?