Hedonista Hobbiblog

Könyvajánló: Márk Szonja: Főzz be és süss! (2017)

Nemcsak a lekvárfőzéshez jön meg a kedvünk ettől a remek kis szakácskönyvtől, hanem a sütisütéshez is, még kánikulában is

2017. június 23. - FilmBaráth

edesem.jpg

Beütött a nyár, megérkeztek a finomabbnál finomabb gyümölcsök a piacra, eshetünk neki a lekvár főzésnek. Már aki, ugye, mert én eddig még nem próbálkoztam a műfajjal, egyrészt mert akar a halál nyáron ötszáz fokban a tűzhely mellett állni és kevergetni a tűzforró lekvárt, másrészt pedig rajtam kívül senki sem pusztítja az üvegbe zárt nyarat a kamra polcáról, úgyhogy eddig hanyagoltam a műfajt. Mostanában azonban komolyan gondolkodom rajta, hogy ideje lenne összedobni életem első lekvárját, ezért viharsebesen lecsaptam Márk Szonja új szakácskönyvére, amely nemcsak a lekvárokra vonatkozóan ad remek ötleteket, hanem arra is, hogy milyen finom sütiket készíthetünk az ügyesen elkészített ízbombákból. Az Édesem cukrászda vezetője (alig várom, hogy csillapodjon a nagy meleg, és eljussak végre hozzá egy kis nasizásra, rengeteg desszertet kell kipróbálnom nála) nem hazudtolva meg önmagát, természetesen beletett egy kis ízcsavart az alapreceptekbe, így olyan izgalmas párosítások születtek, mint pl. narancslikőrös-feketeribizli, áfonya-szeder-citromfű, vörösboros füge vagy ananász-lime-gyömbér lekvár.  A meglepően kis méretű szakácskönyv nagyon sok érdekes és gyorsan elkészíthető sütireceptet tartalmaz, és még az olyan kezdőknek is, mint én, meg tudja hozni a kedvét a lekvárfőzéshez, ami Márk Szonja olvasatában nem egy unalmas konyhai tevékenység, hanem egy kiváló lehetőség a kreativitásunk kiélésére.

A lekvár főzés alapvetően nem bonyolult feladat, azonban van néhány szabály, amelyet észben kell tartanunk, ha nem akarunk csalódást érezni a végeredmény megtekintése után. A könyv elején mindjárt kapunk egy könnyen átlátható és értelmezhető összefoglalót az alapokról, amely áttanulmányozása után megnyugodhatik pánikolásra hajlamos piciny konyhatündéri lelkünk, hogy nem akkora ördöngősség az egész, és már meg is jött a kedvünk a kísérletezéshez, kíváncsian nézegetjük az elénk táruló ízorgiát lekvárfronton.

edesem2.jpgNagyon jó döntés volt, hogy az éppen aktuális lekvár elkészítésének módja után rögtön sorjáznak a finomabbnál finomabb receptek, amelyeket a belőlük készíthetünk, olyan ínycsiklandozó képek kíséretében, hogy legszívesebben azonnal nekiállnék akármelyiknek még ebben a kánikulában is. Mert ugye bármikor jöhet egy eton mess (hab és eper rétegezve, a tetején pedig frissen sült habcsók, nyami), egy málnás-fehér csokoládés rakott palacsinta (oké, a kakaós verhetetlen a műfajban, de azért ez is meg lehet kóstolni kísérleti jelleggel, nem?), trüffeltorta (tömény csokis gyönyör, szerintem ehhez nem kell hozzátenni semmit), duplacsokis kókuszkocka (örök kedvenc felturbózva, ki kell próbálni!), Pavlova torta (úgyis tele van a mélyhűtő tojásfehérjével, ideje felhasználni, jó kifogás sosem rossz), az amerikai fánkmuffin nem egészséges, ámde roppant finom, a kecskesajtos sajttortát pedig még sütni sem kell. De a sima tejberizst is feldobhatjuk egy kis kókusszal, a hétköznapi almás rétest is más dimenzióba emelhetjük egy kis vörösboros fügelekvárral. Ínyencek kipróbálhatják a Kolibri tortát, Jamaica ajándékát sütifronton, az olaszok cannelonija is különleges lesz, ha a megszokottól egy kicsit eltérően készítjük el, a Sacher-torta cake pop formátumban is biztosan nagyon finom, a franciák bundás kalácsa, a pain perdu is elkészíthető ricottával és pl. vörösboros fügelekvárral. Az egyszerű, de nagyszerű finomságok kedvelői kipróbálhatják a kalácspudingot vaníliás baracklekvárral, a rugelachot fekete teás ringlólekvárral, összedobhatnak egy lekváros-morzság kekszet, egy málnás-mandulás parfét, de egy kuglófot is, süthetnek pisztáciával és licsis málnalekvárral. Az én abszolút kedvencem a piskótatekercs-torta, ami tényleg az, ami neve, egy szokásos piskótatekercs torta formában elkészítve, epres-rebarbarás lekvárral megtöltve.

Márk Szonja eredetileg nem volt cukrász, újságíróként dolgozott, a süteménykészítés hobbinak indult, aztán megvalósult egy gyerekkori álom, és megnyílt az Édesem cukrászda (kíváncsian várom a véleményét kommentben annak, aki már járt ott, és azt, hogy melyik sütit ajánlja megkóstolásra a rendkívül széles választékból), amely igazi sikertörténet. A gasztrobloggernek ez már a második könyve a Boook Kiadónál (az első az Édesem legjobb süteményreceptjeit tartalmazza, természetesen már a megjelenésekor begyűjtöttem magamnak), és ugyanolyan igényesre, ínycsiklandozóra és kreatívra sikeredett, mint az előző. Nemcsak kezdő konyhatündéreknek ajánlom ezt a remek szakácskönyvet, hanem mindenkinek, aki szeret kísérletezni az ízekkel, megunta már az alap lekvár recepteket, és ötleteket keres, milyen finomságokkal örvendeztesse meg saját magát és a családot, hogy ne maradjanak a kamra polcán az ízletes gyümölcsökkel teli lekváros üvegek.

8/10

A bejegyzés trackback címe:

https://jusandcalzone.blog.hu/api/trackback/id/tr312598561

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.