Hedonista Hobbiblog

A pap, aki a hitét természetgyógyászattal egészítette ki

Sebastian Kneipp, a fürdőgyógyászat emblematikus figurája

2017. augusztus 03. - FroG

Vincenz Priessnitzcel kapcsolatban már említettem, hogy ő volt a fürdőgyógyászat egyik feltalálója, aki felfedezte, hogy a hideg víznek elképesztően jó élettani hatásai vannak a testre. Ez a tényező gyakorlatilag a mai napig is meghatározza ezt a tudományágat, azonban a fürdőgyógyászat talán legkiemelkedőbbje mégsem ez, hanem a Sebastian Kneipp által alkalmazott Kneipp-kúra.

Kneipp egy igazán érdekes figura volt. Szegény bajor családba született 1821-ben, takács szülők gyermekeként. Egy ideig maga Kneipp is takácsként dolgozott, azonban 18 évesen végül elhagyta otthonát és Merkle káplánhoz szegődött tanulni, továbbá sikerrel felvételizett a Dilingen-i gimnáziumba, majd tanulmányait Münchenben, teológiai egyetemi szakon folytatta.kneipp.jpg

Ahogy Priessnitznél, úgy nála is egy betegség kellett, hogy a fürdőgyógyászat felé forduljon. A kor egyik nagy betegségével, a TBC-vel fertőződött meg, ami majdnem a halálát okozta, a végső stádiumban járt, amikor az orvosok is lemondtak róla. Kneipp azonban nem hagyta magát a gyilkos kórral szemben és alternatív gyógymódokkal kezdett kísérletezni, ekkor került a kezébe Johann Sigmund Hahn (vele és családjával egy későbbi cikkben foglalkozunk) A hideg víz gyógyerejéről című könyve, amelynek hatására hősünk jeges vizes fürdőket kezdett venni, meztelenül a Dunában.

Állapota a saját maga által meghatározott kúra hatására javulni kezdett, később pedig otthoni körülmények között teljesen meggyógyult. Mivel meglátta a gyógymódban rejlő óriási lehetőségeket, a szűk környezetében kezdett tanácsokat osztogatni, azonban a híre egyre inkább nőtt, ezért az orvosok kuruzslásért pert indítottak ellene. A per során Kneipp felhívta a figyelmet arra, hogy elsősorban reményvesztett betegeknek segített, vagy olyanoknak, akik egyszerűen csak túl szegények voltak orvosi kezelésre. Kneipp sikeresen érvelt és felmentették, az orvosok a perrel pedig pont azt érték el, amit nem szerettek volna: a kuruzslónak bélyegzett gyógyító egyre nagyobb hírnévre tett szert, sőt, könyvet is kiadott a gyógymódjairól. Kneipp tudománya 5 fő alapra épül: hidroterápia, fitoterápia (gyógynövények), testmozgás, táplálkozás és öngondoskodás.

Innen egyenes út vezetett egy saját gyógyintézet megalapításához, Kneipp erre a célra Wörishofen városkáját „nézte ki”, ahol később sikeresen alkalmazta fürdőgyógyászati kúráit. Az ekkor már katolikus pap tisztséget is viselő Kneipp elsősorban a természet és az ember kapcsolatában határozta meg a kúrái sikerességét, amelyeket előszeretettel hangoztatott és fejlesztett is. Priessnitzhez hasonlóan ő is a korai kelésben és a korai kúrakezdésben hitt, a kezeltek napközben három-négy könnyű étkezést kapnak, ezek lényeg a tápláló, de nem túl megterhelő élelmiszerek fogyasztása. Kneipp ezen felül kifejezetten tiltotta a fehér kenyér fogyasztását, továbbá nem tanácsolta sem a fűszerek, sem a túl sok só használatát.kneipp_1.jpg

A ma is használt Kneipp-kúra gyakorlatilag a fent említett étkezési szabályokkal kiegészítve alkot igazán jó eredményt. A kúra alapvetően a bőr ingerület-rendszerét „veszi célba” és ezt a lehető legtöbb eszközzel próbálja minél hatékonyabban stimulálni, ezzel pozitív hatást gyakorolva a szervezetre. A legalapvetőbb eleme a hideg és a meleg víz váltakozása, előbbi szűkíti-, míg utóbbi tágítja a bőrereket. Ezekkel a módszerekkel hatást lehet gyakorolni a test hőszabályozására és anyagcseréjére, továbbá az idegrendszerrel kapcsolatban is kedvező eredmény érhető el, a meleg-hideg víz váltakozását Kneipp-taposónak is nevezik.

Ezek a kezelések tehát nem csak kellemes érzést jelentenek, de a bőrünk alapvető tulajdonságait kihasználva segítik például az immunrendszer és a testünk mirigyeinek működését, valamint a bőrfelszín megtisztulását is elősegítik. A vízkúra ugyanakkor nem csak fürdőzésből áll, hanem például borogatásból, gőzölésből, vagy lemosásból épül fel, illetve ezek váltakozásából. A ma is alkalmazott kúra egyébként nem rövid: minimum egy hónap időtartamot javasolnak.

A Kneipp-kúra azonban nem csak a vízzel kapcsolatban eredeztethető, mostanság például „divatossá” vált a Kneipp-ösvények kialakítása itthon is, ezek lényege, hogy a páciens mezítláb végig sétáljon a különböző természeti adottságokkal tarkított útvonalon, ezzel nem csak stimulálva a talp alapvető reflexzónáit, de ennek segítségével közelebb is kerülhetünk a természethez. Továbbá különböző gyógykúra-kiegészítésként előszeretettel alkalmazzák a friss levegő és a napsütést.

osveny.jpg

A közhiedelemmel ellentétben tehát Kneipp nem feltétlenül csak a vízgyógyászatban alkotott nagyot, nézetei szerint az ember és a természet kapcsolata az, ami igazából elősegíti a gyógyulást. A gyógynövények, a friss víz, az alapvető testmozgás alkalmazása nézetei szerint az élettani és a lélektani tulajdonságokra is kedvező hatással vannak, azonban ezek elsősorban a testünkben rejlő energiaforrásokat szabadítják fel, szóval gyakorlatilag egy külső tényezőkkel kiváltott öngyógyításról beszélünk.

Kneipp egyébként 76 évet élt, halála előtt pedig 4 könyvet is kiadott gyógyászatáról, további érdekesség még vele kapcsolatban, hogy tagja volt a Szent Sír Lovagrendnek. Kneipp örökségének súlyát jól mutatja, hogy nem csak terápiáit alkalmazzák napjainkban is, de a nevével ellátott, különböző fürdőgyógyászati termékeit is meg tudjuk vásárolni, akár itthon, akár külföldön is.

A bejegyzés trackback címe:

https://jusandcalzone.blog.hu/api/trackback/id/tr8612698087

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.