Hedonista Hobbiblog

Egy jó ebéd az Artizánban

2018. április 25. - FilmBaráth

A pestieknek fogalmuk sincs, mekkora mázlisták, hogy minden sarkon bele tudnak botlani egy olyan helybe, ahol isteni finomakat lehet enni. Merthogy velem pontosan az történt, hogy totálisan véletlenül belebotlottam az Artizán Pékségbe, a Hold utcában, ahol a szakmai értekezleten vettem részt, és ebéd után egy kollégával sütivadászatra indultunk, és szó szerint benyitottunk az első ilyen profilúnak látszó üzlethelyiségbe, ahol döbbenten szembesültem a ténnyel, hogy most érkezett el egy régóta tervezett gasztrokaland ideje a már régen kinézett kézműves pékségben. Akkor csak egy kis sütire volt idő (mindenkinek csak ajánlani tudom az almatortát, mesés, tényleg), na és persze egy kevés péksüti (kakaós csiga, gyümölcsös fonat) beszerzéséhez, de megfogadtuk, ha legközelebb jövünk, kipróbáljuk az ebédmenüt is. Most érkezett el a pillanat, miután lezavartuk az aktuális értekezletet, célirányosan elindultunk az Artizán felé, és néhány méteres séta után ismerősként üdvözöltük a bejáratot:

aritzan.jpg

Az ebédmenüt nem kellett keresgetni a facebookon, ott virított öles betűkkel a bejáratnál:

artizan2.jpg

Két kollégával érkeztem a tett helyszínére, és mindhárman ugyanabba a párosításba szerettünk bele, és miután helyet foglaltunk galérián át is adtuk magunkat a kulináris élvezeteknek. Kókusztejes karfiolleves került a tányérunkra avokádós fussellini zöld dresszinggel:

aritzan3.jpg

Kevésnek tűnt az adag, ezért úgy terveztük, hogy még lesétálunk később sütiért, de kiderült, hogy rendkívül laktató finomságokhoz volt szerencsénk, egyetlen falat sem fért utána már belénk, így a nassolás a következő alkalomra maradt. Voltak kétségeim, mert nem vagyok egy nagy karfiolfan, de viharsebesen meg lettem győzve, hogy eddig tévedésben éltem, a karfiolleves igenis nagyon finom tud lenni, az ízek gazdag textúráját meg sem tudtam különböztetni, olyan gyorsan kikanalaztam a tányérból. Kovászos kenyeret haraptunk hozzá, amelyet össze sem lehet hasonlítani egy élesztőssel, annyival omlósabb és könnyebb a tésztája. Ezután következett a zöldséges tésztasaláta, amelyben mennyei íztáncot járt az avokádó a kaliforniai paprikával, a petrezselyemmel és megannyi más lélekmelengető hozzávalóval. Ezen nincs mit ragozni, isteni volt a menü, és nem is volt túlságosan drága (1.250 Ft). Mindehhez járt a kedves mosoly, a gyors és szakszerű kiszolgálás, valamint egy pohár víz is.

Sütire ugyan már nem maradt hasi kapacitás, azonban ez nem akadályozott meg benne, hogy jól feltankoljak finomságokból otthoni felhasználásra: kakaós csiga, gyümölcs fonat, valamint félbarna bagett és kardamomos kalács is került a képzeletbeli bevásárlókosárba:

artizan4.jpg

artizan5.jpg 

artizan6.jpg

 

Jól éreztük magunkat, finomakat ettünk, sok mindent ki kell még próbálnunk, jövünk még!

A bejegyzés trackback címe:

https://jusandcalzone.blog.hu/api/trackback/id/tr713868188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.