Hedonista Hobbiblog

Könyvajánló: Szatmári Ferenc: Nemfőzelék - hanem 35 saláta (2018)

Főzelékes Feri ezúttal a saláta műfaját értelmezte újra egy gyönyörűen fényképezett szakácskönyvben

2018. május 25. - FilmBaráth

nemfozelek.jpg

Főzelékes Feri neve gyorsan fogalom lett a gasztrománok körében, hiszen rendkívül izgalmas dolgokat alkotott egy unalmasnak tartott műfajban, és bebizonyította, hogy csak kreativitás kérdése, hogy isteni finom és egészséges fogások szülessenek, mivel emberünk zöldségmániában szenved és nem rest csodákat alkotni a leghétköznapibb hozzávalóból sem. Két nagy sikerű szakácskönyv után (természetesen mindkettő ott van a polcomon, és nyilván nagyon tetszettek, ha ezt a kötetet is kíváncsian vártam) új vizekre evezett a fiatalember, ezúttal a salátát értelmezte újra, pontosan 35 darab  "Feris" alkotás található ebben a gyönyörűen fényképezett szakácskönyvben. Őszintén szólva egyáltalán nem vagyok oda a salátákért, kizárólag azért adtam egy esélyt ennek a könyvnek, mert nagyon kedvelem Feri határtalan fantáziáját és közvetlen stílusát. Olyan rajongással tud írni az általa nagyon kedvelt zöldségekről, hogy még az én szkeptikus szívem is meg tud dobbanni ezek iránt a nem hétköznapi, ámde teljesen mindennapi alapanyagokból készült finomságok láttán. Nem olcsó kiadvány (3.990 Ft), de minőségi darab, ezért a rajongókon kívül  elsősorban alkalomra, ajándéknak ajánlom azoknak, akik egészséges életmódot folytatnak, vagy most kezdenek áttérni rá. Különösebb konyhaművészeti tudás nem szükségeltetik a receptekhez, némi nyitottság viszont igen, mert még az én sokat látott szemem is elkerekedett pl. az édesköményes-sárgarépás kuszkuszsaláta láttán. Nem teljesen vega szakácskönyvről van szó, mivel néhányban található kevés hús is, de annyira nem meghatározóak hozzávalóként, hogy nyugodtan el is lehet hagyni őket. Az egyetlen problémám nekem az volt ezzel a szokás szerint igényes kivitelű szakácskönyvvel kapcsolatban, hogy ömlesztve kerülnek az olvasó elé a receptek, de ennél több formai problémát nem tudok felróni neki, azon kívül, hogy beleférhetett volna még néhány ötlet, mert olvastam volna még, de majd legközelebb.

Ki gondolta volna, hogy a szőlő és a paradicsom együtt nagyon jól tud működni egy salátában? Vagy a mangó a brokkolival? A hajdináról és a sültkarifolról nem is beszélve. Az sem fordult volna meg a fejemben, hogy tarhonyából készítsek salit. Ha tudtam volna, hogy ez a műfaj ilyen érdekes és izgalmas is tud lenni, nem határolódtam volna el tőle eddig ilyen határozottan, az biztos!

Egy rövid bevezető után mindjárt bele is csapunk a receptek árjába, nem is akárhogy, egy olyan aszalt szilvás sültzöldség salátát kapunk a pofinkba, hogy azonnal ennénk. Ne riasszon el senkit a sok hozzávaló, ez alapvetően csak egy saláta, tehát nem túl bonyolult elkészíteni, a zöldségek mennek a sütőbe, aztán utána mindent összekeverünk és meg is vagyunk. Istenien néz ki és tele van vitaminnal, ami nem hátrány így tavasszal, amikor úgyis fel kell töltenünk a hosszan elhúzódó télben leamortizálódott vitamintartalékainkat. A lilakáposzta sem csak köretként tud funkcionálni, ha hozzáadunk egy kis sajtot és diót, valamint körtét, különleges ízvilágú salátát is készíthetünk belőle. A hajdinát is sokféleképpen felhasználhatjuk (ahogyan pl, a kuszkuszt is), példának okáért körtével és sültpadlizsánnak is tálalhatjuk. A mandarint is összeereszthetjük a zellerrel és lencsével, biztosan nem fogunk csalódni a végeredményben.

A narancsos finomságok még csak most jönnek, a datolyás-spenótos változat nekem elsőre kicsit durva volt, de a répás-lencsés - avokádós kipróbálós. De az abszolút kedvenc részemről a borsós - zelleres tarhonyasaláta lett, ami nemcsak eszméletlenül jól néz ki, de tele van harsogó zöld ízekkel, üde, tavaszi hangulatot áraszt és egyáltalán nem mellesleg viharsebesen elkészíthető.  A tavaszi rizssaláta sem éppen utolsó ötlet, de én sajnos messziről kerülöm a spárgát (látni sem bírom, fogalmam sincs miért), ezért annyira nem fogta meg a fantáziámat, ellentétben az áfonyás-csicseriborsós káposztasalátával, ami most azonnal jöhetne. A kuszkuszról sem gondoltam volna, hogy az édesköménnyel és a sárgarépával ilyen jó kis salit tud alkotni. A sima lencsesalátát is nagyon fel tudja dobni a menta és az édesburgonya. A csípős ízek kedvelői sem maradnak hoppon, a jalapenós-körtés kuszkuszsaláta mindenképpen megér egy próbát.

Az egyszerű uborkasalátához is lehet kölest keverni, és mindjárt készen van az ínyenc finomság, és akkor a fetasajtos-pirítottzöldséges salátáról még szó sem esett. A zöldborsós-pirított gombás gerslisaláta is ment a lista elejére, a joghurtos-zöldborsós krumplisalátával egyetemben. A szárítottparadicsomos-brokkolis hajdinasaláta és a sültzöldséges vöröslencse-saláta szintén kihagyhatatlan. A receptek jól követhetőek, a hozzávalók felsorolása szintén, és mindegyik leíráshoz tartozik egy néhány soros bevezető, amelytől igazán "Feris" lesz a könyv, nem érezzük úgy, hogy csak simán hozzánk lettek vágva a receptek, van bennünk valami személyes. A fotók mesésen szépek (én tudnék egyszer ilyen ételfotót készíteni, te jó ég!), a szöveg jól szerkesztett, nincsenek benne elírások vagy helyesírási hibák (sajnos ez elég sokszor előfordul a szakácskönyvekben, ezért külön öröm, hogy ez a probléma itt nem merült fel), jó kézbe venni és végiglapozni ezt a kiadványt.

9/10

A könyvet a Libri Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A FOODYNY is szívesen oszt meg tőlünk tartalmat!

A bejegyzés trackback címe:

https://jusandcalzone.blog.hu/api/trackback/id/tr1613995092

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.