Hedonista Hobbiblog

Könyvajánló: Ötvös Zsuzsanna: Kreatív desszert iskola (2018)

Praliné Zsuzsi végre könyvbe öntötte nekünk, hogyan tudunk otthon is látványos desszerteket alkotni

2019. február 15. - FilmBaráth

kreativ_desszertiskola.jpg

Praliné Zsuzsi végre könyvbe öntötte nekünk, hogyan tudunk otthon is látványos desszerteket alkotni. A név Ötvös Zsuzsannát takarja, aki bölcsészként végzett ugyan, azonban Praliné Paradicsom című blogja sikerének köszönhetően ma már cukrászként dolgozik a legjobb hazai fine dining éttermekben. Ő az újabb bizonyíték arra, hogy megfelelő tehetséggel, lelkesedéssel és persze rengeteg tanulással egy hobbicukrászból is lehet profi. Addig is, amíg mi, egyszerű konyhatündérek eljutunk erre a szintre, kaptunk tőle egy nagyon jó kis kézikönyvet arra vonatkozóan, hogyan foghatunk neki komolyabb szinten a desszertkészítésnek. Hangsúlyoznám, hogy ez a kötet haladóknak készült, és bár egyetlen olyan mozzanat sincs benne, amit ne lehetne a leírás alapján megcsinálni, én azért sok éves sütikészítői tapasztalattal a hátam mögött is kétszer meggondolom, hogy belevágjak-e pl. a tükörglazúr elkészítésébe (idővel biztos neki fogok állni, mert eszméletlenül jól nézi a végeredmény, megéri a fáradtságot). Házicukrászati tanfolyam ez a gyönyörűen fényképezett kötet, jól követhető leírásokkal, alapos ismertetőkkel, praktikus tanácsokkal, ínycsiklandozó receptekkel. Nem két perc alatt elkészíthető finomságokat készíthetünk a könyv segítségével, hanem igazi villantós desszerteket, amelyekre bizony rá kell szánni az időt, de azt biztos, hogy nemcsak finomak lesznek, hanem eszméletlenül gyönyörűek is.

Nőiesen bevallom, hogy imádok sütni-főzni, de mivel a kézügyességem hagy némi kívánni valót maga után, ezért nem nagyon szoktam bajlódni a desszertek dekorálásával. A hozzám hasonló kishitűek számára egy igazi alapdarab ez a könyv, mert valóban a nulláról tanítja meg az olvasót arra, hogyan tegyen a család asztalára igazi műremekeket.

Tovább

Könyvajánló: Pam Johnson-Bennett: Gondolkodj macskául (2018)

„(…) lehet, hogy egyike vagyunk azon szerencsés macskatulajdonosoknak, akiknek a macskája megtagadja, hogy abba a tálcába ürítsen, ahova vizelni szokott.”

knv-gondolkodj-macskaul.jpg

Ez a könyv rohadt hosszú és kimerítően részletes… de aki nem olyan hülye, mint én, hogy elejétől a végéig olvassa, hanem rendeltetésszerűen, kézikönyvként használja, és ha kérdése adódik, akkor emeli le a polcról, annak elég jó választás. Olvasmányos, nagyon (bár lehet, hogy Ishiguro után a telefonkönyvet is pörgősnek találtam volna), humoros és valóságközeli. Első macskás könyvnek kifejezetten ajánlom, ha viszont sok éve társunk már egy macska, és/vagy elolvastunk már jó pár könyvet a témában, valószínűleg kevesebb újdonságot találunk benne.

Tovább

Könyvajánló: Jancsa Jani: A nagy burger könyv (2018)

Teljesen Janis lett a végeredmény, a szövegen is istenien lehet szórakozni, miközben dobjuk el az agyunkat a jobbnál jobb recepteken

 

jancsa_jani.jpg

A Street Kitchen frontembere egyértelműen Fördős Zé, de azért Jancsa Jani is ott van a szeren (ahogyan Szabi is, és a lányok is jönnek fel, lassan, de biztosan). Emberünk amúgy pénzügyes, és tisztességesen lehúzott 10 évet a multivilágban, de aztán győzött a burgerek iránti végtelen szenvedélye, és ma már ebből él. Nemcsak a tévében és a neten alkotja nekünk a kreatívabbnál kreatívabb hambikat (a töltött káposztás változattól letettem a hajamat, pedig engem nem olyan könnyű lenyűgözni gasztrotéren), hanem létrehozta a Bamba Marha Burger Bárt, amely szépen terjeszkedik, és remélem, idén már én is eljutok hozzájuk, mert nagyon sok jó hallottam az ottani finomságokról. Rólam tudni kell, hogy teljesen hidegen hagy az amerikai kaja, a hamburger meg aztán pláne, hosszú évek óta kizárólag a vega változatot vagyok hajlandó megenni, házi buciban elkészítve (húsevő vagyok, de azok a zsíros, fűrészpor ízű kalóriabombák, amelyeket a gyorséttermi láncok kínálnak, számomra ehetetlenek). Szóval Janinak igencsak össze kellett kapnia magát, hogy megkedveljem azt a műfajt, amit ő képvisel, de ez a fiú addig-addig tolta az arcomba a maga laza stílusában a jobbnál jobb recepteket, és beszélt teljes odaadással a hambikról, hogy nagy nehezen csak elhittem, hogy ez egy nagyon érdekes műfaj, amelyből meglepően sok mindent ki lehet hozni ízben és ötletben. Úgyhogy nem hezitáltam sokat, késedelem nélkül beszereztem a könyvét, amelyben lenyűgöző hamburgerreceptek sorjáznak egymás után, remek fotókkal, teljesen Janis lett a végeredmény, a szövegen is istenien szórakoztam, miközben dobtam el az agyam pl. a francia hagymaleves burgeren. Nagyon szerethető szakácskönyv, öröm olvasni, még nagyobb öröm lesz kipróbálni ezeket a finomságokat.

Tényleg hihetetlen, hogy mennyi mindent ki lehet hozni a dögunalmasnak látszó hamburger műfajából, és hányféleképpen lehet újraértelmezni őkalóriadússágát. Mert azért lássuk be, ez nem egy fogyókúrás műfaj, a vegáknak sem sok babér terem (akad a könyvben egy-két nekik való recept, de nem ők a célcsoport), de ha ezen túl tudunk lépni, garantáltan egyik ámulatból a másikba fogunk esni.

Tovább

Könyvajánló: Vizi Péter: Csillagatlasz kistávcsövekhez (2018)

Avagy a kezdők autós atlasza a csillagos éghez

 

vzp3.jpg

Mindig is érdekelt az űrkutatás, de arra meg kellett érnem, hogy a csillagászat is felkeltse az érdeklődésemet. Marton Béla Ceresz foglyai című tudományos fantasztikus regényének sok mindent köszönhetek. A blogolás rejtelmeibe is ez a könyv volt a kapudrogom, hasonlóképpen a csillagászat világába is ez a remek, hatvan évvel ezelőtti regény vezetett be. A történetben szerepelt egy csillagász, nem volt nagy szerepe, de rám annyira inspirálólag hatott, ahogy a Ceres bolygón próbáltak csillagászati módszerekkel tájékozódni, hogy a könyv után nagy lelkesedéssel elkezdtem kutakodni a témában. Aztán az egyik nemzetközi online piactéren találtam egy kis műanyag távcsövet pár dollárét. Hát megrendeltem és egy hónap múlva már a kezemben volt az első „teleszkópom”. De persze nem volt derék magasságú lába így kellett valami megoldás, hát vettem három partvisnyelet, egy kis szigetelő szalag, és már meg is oldódott a dolog. Kicsit sem nézett hülyének az eladó, amikor elmondtam, mire kell a három nyél. Miután elhárultak a technikai nehézségek, rá kellett jönnöm, hogy az égbolt akkora, és annyi gazdag látnivalóval teli, hogy elveszek benne. Kellett egy atlasz, hogy mást is megtaláljak az égen, ne csak a Holdat. Mondanom sem kell, hogy égi kísérőnket sem mindig olyan könnyű szemügyre venni. Azért esett Vizi Péter könyvére a választásom, mert kaptam hozzá egy DVD-t egy olyan magyar dokumentumfilmmel, amit mindenképpen látni akartam.

tv_02.jpg

A Csillagatlasz azzal a céllal íródott, hogy segítse az amatőr csillagászok elmélyedését az égbolt rejtelmeiben. A kötet első fele gyakorlatias, tényszerű adatokat tartalmaz, igazából ez a rész pont úgy íródott, hogy bárki megértheti. Még azok is könnyen eligazodnak a témák között, akik e könyv lapjain találkoznak a csillagászattal első ízben. Az atlasz végigvezeti az olvasót az alapfogalmakon, a távcső típusokon, és a főbb alkatrészeken. Megtudhatjuk, hogyan végezzük helyesen az észlelést. A kötet közepén egy remek Hold térkép vár ránk. Az igazán értékes és nagy segítséget nyújtó adatok és térképek a könyv hátralévő részében várják az amatőrködni vágyót.

Maga a könyv igazán nívós kivitelű darabra sikeredett. A varrott könyv fétisem is megkapta az éves adagját, hiszen egy keménykötéses varrott olvasnivalóról van szó. A borítót számos távcsőtípus díszíti. Igazi vágyálom volt ez a borító, amíg nem lett saját igazi távcsövem – de erről majd később. A könyv szerkesztői igazán jó munkát végeztek, a kötet az utolsó négyzetcentiméterig ki van használva. A profizmust mutatja, hogy mégsem tűnik zsúfoltnak ez az igazán kézbe való atlasz.

A kiadvány első negyede a tényleges információátadással foglalkozik, teszi mindezt egyáltalán nem szájbarágós tudományoskodó stílusban, hanem mondhatni olvasmányos, figyelemfelkeltő módon közöl lényeges információkat minden amatőr csillagász számára. Az égen való tájékozódástól kezdve a távcsövek típusán át az objektumok felismerésén keresztül a bolygómegfigyelésekig mindenről értekezik ez a kihagyhatatlan atlasz. Igaz ugyan, hogy néha úgy érzi az ember olvasás közben, hogy kicsit sok az információözön, de semmi gond, ilyenkor kell tartani pár nap szünetet, addig lehet kikapcsolódásként valami remek sci-fit olvasni. A könyv közepén egy kis gyakorlás után egész jól használható Hold térkép várja az olvasót, és itt említeném meg a saját szerzeményem, egy 70/500 SkyWatcher refraktort. Ezzel az új távcsővel még nagyobb élmény volt a Hold megpillantása, amihez a térkép igazi segítséget nyújtott, több krátert és egyéb képződményt is be tudtam azonosítani. Tisztában vagyok vele, hogy ezt a műszert is lehet fejleszteni, tervben van még természetesen több okulár és egyéb alkatrész, hogy még több égi csodát szemlélhessek meg. De azért két év érdeklődés után elmondhatom, hogy most már van egy komolyabb távcsövem, és egy remek kezdőknek szánt csillagatlaszom.

tv_01.jpg

A kötet hátralévő részében van az igazi kincset érő tartalom. Amikor az ember először nekilódul egy valamirevaló távcsővel a mennyeknek, elvész a rengeteg látnivalóban. Itt hívhatjuk segítségül ismét az atlaszunkat. Számos térkép segítheti szemlélődésünket az ég különböző területein. Olyan részletes rajzok ezek, amelyeken némi gyakorlás után könnyűszerrel eligazodhatunk. Számos megfigyelési tippet is találhatunk a térképek oldalpárjain. A szerző tudatosan figyelt arra az észlelendő objektumok kiválasztásakor, hogy minden kezdő számára viszonylag könnyen megtalálható célpontokat válasszon. Azért nem kell aggódni, van néhány nehezen megtalálható észlelni való is a már említett térképeken.  Kifejezetten tetszett, hogy olyan képek is helyet kaptak a megfigyelési célpontok mellett, amelyek azt mutatják meg, hogy mit is kellene látnunk távcsövünk okulárjába tekintve, így adva némi támpontot a legkezdőbb kezdőnek is.

Legnagyobb bánatomra, a távcsövem megvétele óta nem volt lehetőségem annyiszor belenéznem, mint ahányszor szerettem volna. A felhők sokszor nehezítették meg a dolgomat. Reménykedem benne, hogy a tavasz beköszöntével tiszta ég is érkezik, addig is lapozgatom még frissen szerzett atlaszomat. Egy biztos, nem csak egyszer fogom elolvasni ezt az amatőröknek szánt segédletet. Vizi Péter könyve már első olvasásra is kivívott egy helyet magának az éjjeli szekrényem könyveknek szánt részében, és ami a legfontosabb, úgy gondolom, egy olyan kötettel gazdagodott saját könyvtáram, ami örök társam lesz a csillagos ég alatt.

8,5/10

Könyvajánló: Nigella Lawson: Nigella asztalánál - Az otthoni főzés öröme (2018)

Hát, ezt is megértük, Nigella is egészségesre vette a figurát

nigella.jpg

Hát, ezt is megértük, Nigella is egészségesre vette a figurát. Na persze csak saját magához képest, hiszen a hedonista angol tévés személyiség nem hazudtolja meg önmagát, sorjáznak előttünk a laktató házias ételek, de azért akad közöttük szép számmal vegán recept is, és a növényi zsiradékot sem veti meg a finomságok készítése során. Mindezzel együtt azonban azt kapjuk, amit várunk a brit kajapornó királynőjétől, egyszerűen elkészíthető, rusztikus finomságokat, amelyeket olyan ínycsiklandozó személyes kis sztorikkal vezet fel nekünk, hogy azonnal rohannánk a konyhába elkészíteni mindegyiket szépen sorban. Nigellának hihetetlen szakácskönyvgyűjteménye van, és mindig figyelemmel kíséri a legújabb trendeket, és bár az ő védjegye a hagyományos receptek gyorsított változatban elkészítve, kis csavarral, vagyis családias ízek nem kevés kreativitással elkészítve, mindig talál alkalmat arra, hogy belecsempéssze az éppen aktuális gasztrodivatot is a könyveibe. Elfogult vagyok a hölggyel, a mai napig nem untam rá a tévéműsoraira, nagyon kedvelem a stílusát, dögösen és mégis természetesen tudja elővezetni a középosztálybéli dolgozó nő konyhaművészetét, vagyis a gyorsan valami finomat, mégis különlegeset elvet követi a receptúráiban. Életem első banánkenyerét az ő könyve alapján sütöttem, és azóta is rengeteg finomság készült már nálam neki köszönhetően, és  ismét egy újabb kedvenccel bővült a Nigella-repertoár. Kár, hogy kicsit hányavetire sikerült a szerkesztés, és a gyönyörű fotókkal illusztrált ételek nem igazán kerültek tematizálásra, el kellett volna választani egymástól a reggeliket, a köreteket, a húsokat és a desszerteket, mert így pöttyet összefolynak, de ennél több hibát nem nagyon tudok felróni ennek a tetszetős és tartalmas szakácskönyvnek, amelynek ott a helye a többi mellett a könyvespolcomon.

Pisztáciás-rózsavizes körtetorta. Hát igen, ez Nigella, ő a dekadencia maga, imádja az ilyen látványos, mégis meglepően könnyen elkészíthető desszerteket, azonban ő is halad a korral, a humusz pl. már miszópasztával készül nála, és az édesburgonya taco-t sem veti meg, csak ő természetesen felturbózza korianderes avokádószósszal és körtés paradicsomsalátával, csak, hogy érezze a törődést az ízlelőbimbónk.

Tovább

Könyvajánló: Mexikó és Guatemala. Titokzatos civilizációk nyomában (2018)

„A Tollaskígyó alakja mögött az Ég és a Föld találkozása rejlett.”

mexiko_es_guatemala.jpg

Mindenki van úgy néha, hogy elege van mindenből, és szeretne elhúzni kicsit onnan, ahol éppen van, valami nagyon távoli és nagyon más helyre. Nekem az egyik ilyen célpont Mexikó, a barátnőm bakancslistáján pedig szerepel, hogy „Mexikóban tequilázni sombreróban”, úgyhogy egyszer remélhetőleg csak eljutunk oda. Addig pedig ízelítőnek itt van ez a kiadvány, amely egy 15 napos túra állomásait mutatja be Mexikó, Guatemala és Honduras érintésével.

Tovább

Könyvajánló: Fördős Zé: Olasz kaják (2018)

Brutál jó kis szakácskönyv, ami egyáltalán nem veszi magát komolyan, és nagyon jól áll neki.

olasz_kajak.jpg

Jó vasárnapi ebédhez Street Kitchen szokott szólni nálam, mert nagyon szeretem Zéék laza stílusát és kreatív receptjeit, ezért naná, hogy kíváncsi lettem a legújabb szakácskönyvére. Nem csalódtam, pontosan azt a bohókás, ámde mégsem felületes szöveget és kajapornót kaptam, amire számítottam, az igazi meglepetés számomra a remek dizájn volt, olyan jó kis gasztrohumorral dobták fel a jól ismert olasz kulturális műemlékeket, hogy öröm volt nézni. A nagy klasszikusok sem maradtak ki, de azért volt bennük annyi csavar, hogy ne legyenek unalmas a végeredmény, jó néhány Zés kreálmány is helyet kapott a talján konyhaművészet színe-java között, amelyek azonban nem tagadták meg gyökereiket, így teljesen autentikusak voltak ebben a receptúragyűjteményben. A könyv jól szerkesztett, áttekinthető a hozzávalók felsorolása és az ételleírások is teljesen korrektek, amelyekbe sikerült becsempészni Zé stílusát is, vagyis tutira nem alszunk be a hatodik pasta receptnél, olyan energikusak és pörgősek a szövegek, mint a szerző maga. A hangulat fokozása érdekében az ételfotókon túl olyan fényképeket is kapunk, amelyek bemutatják az igazi olasz életérzést, igazi elkapott(nak tűnő) pillanatképek a hétköznapi életből, amelyek tökéletesen aláfestik az egymás után sorjázó finomságokat, hiszen azok nem az ötcsillagos Michelin-kategóriát képviselik, hanem igazi házias kaják, amelyeket bármikor összedobhatunk néhány hozzávalóból saját magunk, a család vagy a barátok legnagyobb örömére. Az én egyetlen problémám az volt, hogy akadt egy-két elírás a szövegben, és egy pöttyet több volt a hangulatfotó, mint kellett volna, de ennél nagyobb bajunk soha ne legyen, ez egy igazi bulista szakácskönyv, amelytől azonnal megjön az olvasó kedve ahhoz, hogy szépen sorban (vagy éppen teljesen össze-vissza, ahogy éppen kedve támad hozzá) elkészítse ezeket az egyszerű, ámde nagyszerű ételeket.

Pasta és gnocchi, pizzaféleségek, laza olasz ebédek, cuccos olasz kaják és dolci, azaz édességek. Már a fejezetcímek felsorolása is étvágygerjesztő, ugye? Mindegyik témakörben változatos és meglepően könnyen elkészíthető finomságok sorakoznak, amelyekhez külön kedvet csinálnak a vicces illusztrációk, amelyek közül az én abszolút kedvencem az, amikor egy császárszoborhoz napszemüveg és a „Pizzát és cirkuszt!” mondat tartozik, de ezer ilyen kis apró ötlettel dobták fel az alkotók a könyvet, amelyet így tényleg öröm végiglapozni.

Tovább

Könyvajánló: John Bradshaw: Macskafejjel (2018)

„A macskáknak megértésre van szükségük. Ez éppúgy igaz az egyes egyedekre, (…) mint a faj egészére, amely ma is átmenetet képez vadállat és háziállat között.”

macskafejjel.jpg

John Bradshaw könyvének alcíme: Legyél a cicád legjobb barátja a tudomány segítségével. Ennél jobban nehezen lehetne összefoglalni a könyv legfőbb célkitűzését: tudományos alapon igyekszik minél többet minél olvasmányosabban és hasznosíthatóbban elmondani a macskákkal kapcsolatos eddigi kutatások eredményeiből. Inkább etológiai, mint tudományos ismeretterjesztő kézikönyv, amelyet azonban a stílusa és humora miatt „átlagos” macskatartók is bátran a kezükbe vehetnek.

Tovább

Könyvajánló: Mautner Zsófi: Egy év a konyhámban (2018)

Zsófi ezúttal az évszakok köré csoportosítja a jobbnál jobb receptúrákat

mautner_zsofi.jpg

Egy Mautner Zsófi-könyvtől az ember ínyenc lánya egyszerűen elkészíthető, de a fűszereknek és az időnként egzotikus hozzávalóknak köszönhetően mindig fejedelmi falatok receptjét várja, gyönyörű fotókkal, jó kis gasztrosztorikkal, nemzetközi kitekintéssel. És mint mindig, most is pontosan ezt kaptam kedvenc főzőnőm (aki már nagyon régen túllépett a gasztroblogger státuszon, inkább afféle kulináris nagykövet, a hazai gasztroélet egyik motorja) legújabb kiadványa, amely ezúttal az évszakok köré csoportosítja a jobbnál jobb receptúrákat. Az ő védjegye a multikulti, így békésen megfér egymás mellett a legendás chlodnik, a lengyel céklaleves, a bécsi Kaiserschmarn, vagyis a smarni túrós változatával, amelyhez érdemes kipróbálni egy jó kis fűszeres sült szilvát, de a francia kulinária is képviselteti magát egy karácsonyi finomsággal, nevezetesen a pain d’épices- vel, vagyis a mézes-fűszeres kenyérrel, de a skandinávok  sem maradnak ki a buliból, az eggnog kávés változatával is megismerkedhetünk. És ez még csak egy kis ízelítő volt abból az ízorgiából, amely az olvasóra vár, van itt minden, ami szem-szájnak ingere, egyszerűen, de jól megcsavarva és megfűszerezve, ahogyan Zsófitól megszokhattuk. A kivitelezés gyönyörű, nem véletlenül vette igénybe a szerző foodstylist segítségét, nem csak az ételek minőségére szokott adni, hanem a külcsínyre is, és ez most sincs másként, művészi igényű fotók készültek a finomságok mellé, amelyek olyan ínycsiklandozóak, hogy az ember lánya azonnal elkezdené végigsütni-főzni azt a nem kevés receptet, amely a szeme elé tárul ebben a szép és tartalmas kötetben.

Borongós tél, zsenge zöldek, kora, nyári gyümölcsök, forró kánikula, őszi gazdagság, téli csillogás – az évszakok körforgása köré kerültek tematizálásra a receptek, januártól decemberig sorjáznak az ötletek, sokszínűen, ízletesen, zsófisan.

Tovább

Könyvajánló: Christopher McDougall: Futni születtünk (2018)

„Ember, a futás lényege a szabadság.”

futni_szulettunk.jpg

Szeretek futni. Az idei ősz egyik legboldogabb fél órája volt, amikor előző héten a Cseke-tó körül futottam délelőtt, ragyogó napsütésben, hulló falevelek között, avarral a talpam alatt. Nyugalom volt, boldogság, mosoly az arcomon. Béke. Nekem a futás kikapcsolódás, a gondolataim rendezése és a mozgás öröme. Valahogy erre próbál rávilágítani Christopher McDougall könyve is: a futásnak nem a pénzről, a teljesítményről, a hírnévről és a tökéletes testről kéne szólnia, hanem az örömről, merthogy igenis, futni születtünk.

Tovább