Hedonista Hobbiblog

Jus & Calzone

Könyvajánló: Csigó Zita: Csomagolj ebédet! (2018)

a szokásos magas színvonalat hozta a kiadvány, amely telis-teli van egészséges és kreatív finomságokkal és olyan fantasztikus fotókkal, hogy szívem szerint azonnal nekilátnék szép sorban elkészíteni őket

2018. április 20. - FilmBaráth

 csigo_zita.jpg

Ebédidő az irodában: a kollégák előveszik a hűtőből az otthonról hozott / ételfutártól rendelt finomságokat, és már indulhat is a zsibongós étkezés, hiszen ilyenkor van idő napközben egy jót beszélgetni nem munkaügyekről. Én ebből szépen ki szoktam maradni, melynek legfőbb oka, hogy saját magamnak nem főzök, inkább elsétálok a kb. 5 percre lévő étterembe és szépen kényelmesen megebédelek, majd jöhet az elmaradhatatlan capuccino. Vagyis elvileg nem én lennék ennek a szokás szerint gyönyörű kivitelű szakácskönyvnek a célcsoportja, de Csigó Zita neve nekem elegendő garancia volt a minőségre, és természetesen nem csalódtam, a szokásos magas színvonalat hozta a kiadvány, amely telis-teli van egészséges és kreatív finomságokkal és olyan fantasztikus fotókkal, hogy szívem szerint azonnal nekilátnék szép sorban elkészíteni őket. Na nem ebédre (tényleg nem főzök hétköznap saját magamnak, egy főre minek), hanem hétvégén, és nem szép kis dobozkákba pakolom őfincsiségüket, hanem egyenesen a pocimba, mert esélytelen, hogy ne fogyjon el azonnal. Körtés – camembertes quiche? Zakuszkás táska? Nyári tekercs teriyaki tofuval és mogyorószósszal? Jöhet? És nem, nem bonyolult elkészíteni őket, bár az alapanyagok beszerzése kicsit macerás (ha van biobolt a közelben, nem probléma, de hipermarketekben is megoldható), és kell ahhoz egy kis nyitottság, hogy belevágjunk ezeknek a lássuk be, a megszokottól nem kicsit eltérő falatkák/ebédek elkészítésébe, de ezektől a szép fotóktól és a jól szerkesztett receptektől biztosan megjön a kedvünk a kísérletezéshez. Ez a szakácskönyv nem teljesen vega, hiszen található benne néhány húsos recept is, de mivel a szerző szokásához híven az egészséges ételeket helyezte előtérbe, nyugodtan beszerezhetik a húsmentes étkezést folytatók is, sőt, több vegán finomság is található benne (abszolút kedvenc részemről: vegán bolognai tészta). Egyetlen problémám volt ezzel a könyvvel: picikét eklektikusra sikeredett, de ennél nagyobb bajunk ne legyen.

Vöröslencse-szendvics citromos csirkepástétommal és grill padlizsánnal, lecsós empenada, és ami azonnal belelopta magát az ínyenc szívembe:  kukoricaleves popcornnal. Csak pár példa arra, milyen finomságokkal lehet feldobni a déli étkezésünket, ha szabadjára merjük engedni a fantáziánkat és nem ijedünk meg a különlegesebb hozzávalóktól, de meg fogunk lepődni azon is, hogy milyen ízorgiát hozhatunk ki teljesen hétköznapi alapanyagokból is, miközben nem töltjük a fél napunkat a konyhában.

Minden Csigó Zitába vetett bizalmamra szükség volt, hogy ne lapozzam át mindjárt az első fejezetet, ugyanis ki nem állhatom a salátákat. De szerencsére nem tettem így, ezért volt szerencsém kellőképpen ledöbbeni azon, hogy mennyi lehetőség rejtezik ebben a számomra nem túlságosan szimpatikus műfajban. A füstölt tofu-szójaszószos quinoasaláta zöldségekkel még nekem is eléggé meggyőző volt, az édes kuszkusz (narancslével, darált mákkal, mazsolával és sárgarépával) pedig szerelem lett első látásra. A spenótpesztós tésztasaláta sem utolsó ötlet, ahogyan a káposztasaláta sem répával és hajdinával. És már érkeztek is a melegíthető ebédek, amelyeket csak be kell tolni a mikróba a számunkra megfelelő időtartamra és már indulhat is a habzsi-dőzsi. Mindjárt nyitásnak itt van nekünk egy zellerpizza (nekem biztosan nem jutott volna eszembe magamtól, komolyan), aztán sorjáznak az olyan egyszerű, de nagyszerű ötletek,  mint a sonkába tekert karaj sós túrógombócokkal, a sárgaborsócurry római köményes lepényekkel és ami nekem nagyon bejött: a póréhagymás, füstölt sajtos karfiolfelfújt, valamint a brokkoliburger grahamlisztes zsemlével. Céklás körterizottó kecskesajttal, quinoafasírt paradicsomos-ananászos salsával, és amitől padlót fogtam: császármozsa sósan (eddig kizárólag édesen ettem meg, de ezt a változatot muszáj kipróbálnom!).

Az ebédötletek után jönnek a falatkák, amelyeket jártunkban-keltünkben tüntethetünk el viharsebesen. Kezdésnek egy nagy olasz klasszikus, a tramezzini - szendvics (tényleg mindenki ezt majszolja a taljánoknál, láttam), amely egy háromszögletű kenyérszeletbe pakolt mindenféle jóságot takar. A Graham-lisztes scone sem utolsó választás áfonyával és camembert sajttal, a szusiszendvicshez már kell egy kis gasztronómiai kalandvágy (nem vagyok oda a szusiért, de ez a panko morzsás csirkés változat egy próbát megér szerintem). És még mindig lehet újat mondani a szendvicsek terén, a sütőtökkrémes-dióvajas kombó elég izgalmasan hangzik. Ezután következnek a hideg levesek, italok és snackek. A kapros zöldbableves grill polentával felírva a listára, a kávés turmix-szal együtt (ami zabbal és kókusztejjel készül), a zabos banánkenyérrel egyetemben, és ne hagyjuk ki az uborkagazpacho-t sem fetás lepénykékkel.

És még mindig nincs vége, az utolsó részre maradt az igazi kreatívkodás: tízóraik és uzsonnák gyerekeknek. Én még nem vagyok anyuka, de ha egyszer lesz gyerekem, tutira ilyen finom nasikkal fogom óvodába/iskolába küldeni. Addig is magamnak muszáj elkészítenem a mogyorós-kakaós csigát (említettem már, hogy csigafüggő vagyok?), a tatin palacsintákat (almás minipalik, nagyon édesek), adok az egészségnek a chiapudinggal vanílás őszibarackkal, és a répatócsni is kihagyhatatlan sndilinges cottage cheese-zel, hogy az ananászos gyümölcsrizsmuffint ne is mondjam. A színes kukackenyér is nagy kedvenc lett, ez egy sima fátyolkalács, amely édesburgonya- és brokkolipüréből készül, elkészítésében semmi extra sincs, a hozzávalók miatt mégis egy nagyon különleges darab. Kár, hogy ilyen gyorsan vége lett a finomságok tárházának, imádtam ez a könyvet lapozgatni, mostanában megint nem nagyon kell ötleteket keresgélnem, ebben a gyönyörűen fényképezett kiadványban akad egypár. Tényleg csak azt tudom hibául felróni, hogy kicsit eklektikus lett az összkép, de ez szép kis könyv nem csak a szemünket kényezteti, hanem a lelkünket is, úgyhogy meg van bocsátva.

9/10

A bejegyzés trackback címe:

https://jusandcalzone.blog.hu/api/trackback/id/tr5013842038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása