1850-ben a nők várható élettartama 40 év volt, manapság pedig 80. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően tovább élünk, hiszen rengeteg olyan betegség lett a múlté, amelybe régen nagyon sokan belehaltak (pl. a gyermekágyi láz vagy a himlő). Sokkal többet tudunk a baktériumokról, a vírusokról és a biológia megannyi ágáról-bogáról, mint eleink, de még meg kell tanulnunk méltósággal megöregedni. A reklámok, a társadalmi elvárások mind arra ösztökélik a nőket (és persze a férfiakat is, de ez a könyv most nem róluk szól), hogy örökre fiatalok maradjanak, mindent meg is próbálnak megtenni ezért, pedig ezt az energiát arra is fordíthatnák, hogy okosan felkészüljenek az előttük álló évtizedekre, minél tovább megőrizzék testi, lelki frissességüket, és jól érezzék magukat a bőrükben. Ehhez nem árt tisztában lenni azokkal a biológiai folyamatokkal, amelyek lezajlanak a testünkben, amikor elérjük a középkorúságot, vagyis a negyven évet. Ebben nyújt segítséget ez a meglepően jó könyv, amely tudományos szempontból foglalkozik a témakörrel, de teljesen közérthető stílusban. Sok újdonságot nem tudunk meg belőle, de a szükséges információk összegyűjtve, logikusan, az összefüggéseket is bemutatva találhatók meg benne, kézzelfogható segítséget tud jelenteni a célcsoportnak a hiteles tájékozódásban, mert nem a internetes portálok, különféle magazinok szintjén beszél a mindenkit érdeklő problémákról (menopauza, gének, sejtöregedés, stb), hanem gyakorlati tanácsokat is ad arra vonatkozóan, hogyan találjuk meg a belső szépséget, a harmóniát túl az első fiatalságunkon. Véleményem szerint minden nőnek el kellene olvasnia ezt a könyvet harmincöt éves kora után (előbb úgysem fogja értékelni a benne rejlő bölcs gondolatokat, mert nem szembesül napi szinten az öregedés problémájával), tartalmas, okosan megírt alkotás egy fontos témáról, egyáltalán nem tucatdarab.
Cameron Diaz bátran szakított a hollywoodi hagyományokkal, és a könyv címlapjára merte tenni szinte teljesen smink nélküli arcát, amelyen bizony nyomot hagyott az idő, a 45 éves színésznő bőre már egyáltalán nem sima, szaporodnak rajta a ráncok, vagyis pontosan úgy néz ki, mint minden nő az ő korában. Vette magának a fáradtságot, és társszerzőjével, Sandra Bark-kal együtt utánajárt minden tudományos információnak, amelyet az öregedésről tudni lehet és hozzáadta a saját tapasztalatait a témában.
Attól félünk, amit nem ismerünk, ezért a legjobb, amit tehetünk, ha szembenézünk azzal, ami ránk vár a természet törvényei szerint, hogy annak tudatában megtegyünk mindent,annak érdekében hogy saját magunkhoz képest a lehető legjobb lelki és fizikai erőlétben legyünk. Általános recept nincs, minden női szervezet más, mindenki másként éli meg az elkerülhetetlen menopauzát, ezért negyven felett fokozottan oda kell figyelni az egészségünkre és arra, hogy konzultánjunk az orvosunkkal, ha bármi problémát észlelünk, és menjünk el minden szűrővizsgálatra, hiszen a rettegett betegségek gyógyíthatók, ha időben felismerik őket. Tisztában kell lennünk azzal, hogy negyven körül egy korszak valóban véget ér, a testünk már soha nem lesz olyan ruganyos, mint korábban, nehezebben regenerálódik a szervezetünk, itt fáj-ott fáj, változtatunk kell az életmódunkon, ha nem akarjuk, hogy idő előtt megöregedjen a testünk és a lelkünk. Semmi extrára nem kell gondolni, oda kell figyelni a mozgásra, az étkezésre, a szellemi frissesség fenntartására, több időt kell töltenünk a barátainkkal és a szeretteinkkel, hogy kellőképpen feltöltekezzünk boldogsághormonokkal. Nem kell kétségségbeesni, de tenni kell azért, hogy méltóságteljesen öregedjünk meg. Nem könnyű a feladat, de megoldható.
Nőiesen bevallom, nem vártam ettől a könyvtől túl sokat, és kellemesen csalódtam benne. Cameron Diaztól felszínes csacsogást vártam volna a témáról, ehhez képest a pofimba tolta azokat a tudományos dolgokat, amelyeknek már régen utána kellett volna járnom, hiszen már én is 41 éves vagyok (túl vagyok az életközepi válságon, tehát engem nem az életmód tanácsok fogtak meg igazán, hanem a közérthetően bemutatott biológiai, és egyéb szaktudományi információk). Jól szerkesztett írásról van szó, logikusan következnek egymás után a témák, nem rágják a szánkba a szerzők a mondanivalót, szépen, lassan vezetnek rá bennünket arra, hogy a változó kor nem a világ vége (nem véletlenül mondják, hogy a negyven az új harminc), nem kell leírnunk magunkat, egyszerűen csak jobban oda kell figyelnünk magunkra, és meg kell találnunk az életkorunk szépségeit, ellenkező esetben nem fogjuk jól érezni magunkat a bőrünkben, ezen pedig nem fog segíteni semmilyen fiatalító műtét, vagy kozmetikai csodaszer. Ez nem jelenti azt, hogy ne tegyünk meg mindent, hogy magunkhoz képest jól nézzünk ki, de ne veszítsük el a mértéket.
Ne várjunk csodát a könyvtől, nem oldja meg helyettünk az öregedéssel kapcsolatos problémákat, de egyrészt komolyan utánajártak a szerzők a témának, amelynek eredményeként teljes körűen tájékozódhatunk a bennünket érdeklő kérdésekről, illetve segít végiggondolni az egész folyamatot, ami ránk vár, amikor a változó kor közelébe érkezünk. Nem érezzük úgy, hogy elfecsérelt idő, amit az elolvasására fordítunk, mert fontos témákat boncolgat, alaposan körüljárja a témaköröket, nem ad jól hangzó, ámde teljesen üres jótanácsokat, a praktikumra és a tudományra építve segíti az olvasót abban, hogy elinduljon a saját útján, és ez nem kevés.
8/10
A könyvet a Kossuth Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.
