Sokan mumusként tekintenek a rizottóra, azonban ez mégsem olyan bonyolult, mint amilyennek titulálják. Semmi más nem kell a készítéséhez, csak és kizárólag kitartás, és akkor tökéletes állagú rizottót fogunk kapni. Ez egy alaprecept, hiszen sáfrányon kívül semmi nincs benne, rengeteg változata, formája ismert, és a variációk száma nagyjából végtelen.
Hozzávalók:
- 50 dkg arborio rizs
- 2 nagy fej vöröshagyma
- 5 gerezd fokhagyma
- olívaolaj
- 7,5 dkg vaj
- 7,5 dl zöldség alaplé
- 1,25 l száraz, jó minőségű fehérbor
- 10 dkg parmezán
- 1 kk sáfrány
- só, bors
Minden hozzávaló közül a legfontosabb a rizs, hiszen rizottót csak a hozzá legmegfelelőbb rizsből tudunk készíteni. A legkönnyebben beszerezhető rizsfajta az arborio, mi is ezzel dolgozunk. A főzés elején vegyünk ki egy pohárnyi alaplevet, és áztassuk be a sáfrányt (nem sáfrányos szeklicét!).
Apróra vágjuk a vöröshagymát, majd a fokhagymát is. Olajat hevítünk egy lábosban, rádobjuk a vöröshagymát, üvegesre pirítjuk, majd ezután rögtön a fokhagymát is - itt vigyázni kell, a fokhagyma nagyon hamar pirul, ne késlekedjünk sokat. Ha a hagymák kész vannak, sózzuk-borsozzuk, ráöntjük a rizst, és megpirítjuk (kifehérítjük) a szemeket, amennyire csak lehet. Amint kész, ráöntjük a fehérbort, és hagyjuk, hogy takarékon elforrjon róla.
Nagyjából 10 perc után a bor távozik, ekkor kezdhetjük el rá adagolni az alaplevet, de szigorúan csak merőkanalanként. Ez az a folyamat, ahol már egy pillanatra sem hagyhatjuk magára főztünket, mert nem fog egyenletesen főni, ezt bizony sűrűn kevergetnünk kell. Ha az egyik adag lé elfőtt, jöhet a következő, és így tovább.
Azt fogjuk tapasztalni, hogy a rizs a főzés során ahogy kiengedi magából a keményítőt, csodálatosan krémes állagot kölcsönöz a rizottónknak, mindenféle tejszín és külön sűrítők nélkül. Ha elfogyott az alaplé, de a rizs belül még mindig egy kicsit roppanós, akkor jó; amolyan al dente feelinget kell éreznünk. Ekkor hozzáöntjük a sáfrányt, beletesszük a vajat és a parmezánt, elkeverjük, és azonnal tálaljuk. Ezzel egyáltalán nem érdemes késlekedni, hiszen nagyon rövid időn belül elveszti a "rizottóságát".
Tálaláskor megszórhatjuk extra parmezánnal, ízlés kérdése. Jó étvágyat!
