Ha Csigó Zita, akkor gyönyörű fotók és egészséges ételek. A hölgy alapjáraton fotós (voltam nála tanfolyamon, mindenkinek jó szívvel ajánlom, aki komolyabban akar foglalkozni ételfotózással), azonban egyre több helyen jelennek meg a receptjei is, a BBC Good Food - tól kezdve az Ínyencig. Több szakácskönyve is megjelent - nemsokára érkezik a következő, kiváncsian várom az újabb szépséges finomságokat - ezek közül az én kedvencem a Vegetáriánus ételek, már több étel is került belőle a család asztalára, és teljes mértékben elégedett voltam a végeredmény tekintetében. A Diéták nagykönyvét is megvettem a megjelenésekor, de olyan jól sikerült elpakolnom, hogy csak most találtam meg, természetesen akkor, amikor egy másik könyvet kerestem. Mindegy, lényeg, hogy végre a kezem ügyébe került ez a gyönyörű kivitelű, izgalmas és ínycsiklandozó receptekkel teli kiadvány és naná, hogy együltő helyemben végigolvastam.  A minőség a szokásosan magas, a fotókon szabályosan életre kelnek az ételek, ha nem lenne tele a hűtő ennivalóval, azonnal nekiállnék akármelyik elkészítésének, most azonnal. A téma ezúttal a glutén-, laktóz-, és hozzáadottcukor-mentes ételek, és Zita ismét bebizonyította, hogy nem kell lemondania semmiről annak, aki ételallergiában szenved, mert csak kreativitás kérdése, hogy harsogó színű és üdeségű ételek kerüljenek az asztalunkra, akár a tél kellős közepén is. Egy időre megint levan a gond a "mit főzzek és süssek hétvégén" kérdéskörről, egyszerűen letettem a konyhaasztalra ezt a szakácskönyvet, és majd válogatok.

Gombaragus kosárka, mentás zöldborsófőzelék ruccolás tojásmetélttel, zöldséges üvegtészta. Remek ötletek, meglepően egyszerű hozzávalók, és viharsebesen elkészül a különleges ebéd, amivel tutira megvesszük kilóra a családot és még az egészségünkért is sokat tettünk. Kell ennél több ok arra, hogy azonnal belevesszünk a jobbnál jobb receptekbe? (nekem egy egész vasárnap délelőttömbe került, amíg a végére értem a 185 oldalas kiadványnak).

A bevezetőben röviden összefoglalja a szerző, hogy mire kell odafigyelni a diéta során a különféle ételallergiában szenvedőknek, és már rá is térünk a recepektre. A levesekkel  és az előételekkel kezdünk, ezek közül mindjárt az első, egy egyszerű téli zöldésgleves daragaluskával, azonnal levett a lábamról, mert tényleg pillanatok alatt megvan, mégis kiválóan melengeti a lelket egy olyan hideg vasárnapi napon, amikor ezt a cikket írom. A fotó pedig igazi merénylet az ízlelőbimbók ellen, olyan ínycsiklandozó a "tálalás", hogy azonnal kanalaznám őlevességét. A kínálatból ezen kívül a céklagazpacho és a spenótpalacsinta almás-hagymás töltelékkel ragadta meg legjobban a figyelmemet. Én látni sem bírom a halat és a tenger gyümölcseit, de a műfaj rajongóinak mindenképpen ajánlanám a tintahalkarikákat csilis csicseriborsókrémmel és a korianderes lazactartárt. A szüreti töltött szőlőlevél erősen kipróbálós darab, ahogyan a padlizsán "klub-szendvics" is currys-kapros sárgaborsókrémmel.

Még csak a bemelegítésnél tartunk, és már csorog a nyálunk, ugye? Pedig most jönnek a főtélekek, amelyek tovább tudták emelni az ínyencfaktort. A répakrémes hajdinapalacsinta elsőre kicsit durvának tűnik, de a konzervatívabb típusoknak mindjárt utána következik egy töltött gömbcukkini citromos quinoával. A hozzám hasonló ínyencek pedg akkor kapnak ihletet, ha egyet lapoznak, és meglátják a zsályás-pulykás töklasagnét brokkolitetővel. Felsorolhatatlan az a sok-sok finomság, ami szembejön velünk az oldalakon, de a provence-i töltött padlizsán kihagyhatatlan, ahogyan az én személyes kedvencem, a currys-kókuszos csirkekockák is spenótos tofugombóccal. A vegetáriánius pásztorpite telitalálat, a semleges ízű quinoa olyan hétköznapi hozzávalókkal társul ebben az ételben, mint a burgonya, a póréhagyma, a fokhagyma, a sárgarépa és a hámozott paradicsom, mégis egy különleges ízélmény lesz a végeredmény. Azt sem gondoltam volna, hogy az egyszerű kenyérpudingot is ennyire fel tudja dobni a sonka és a kaliforniai paprika. A csirkés ördöglángos és a téli zöldségcurry fekete rizzsel szintén felíródott nálam a záros határidővel elkészítendő ételek listájára, a zöldségfasirtrizottóval együtt.

Ki nem állhatom a salátákat, de azért becsületesen végiglapoztam ezt a részt is a könyvben, és találtam is néhány izgalmas darabot. A rizstésztasaláta sárgadinnyével és sült, citrusos kelbimbósaláta még az én ingerküszöbömet is magasan elérte, a spenót-dió muffinnal egyetemben. A végére maradt a hozzám hasonló édesszájúak számára a Kánaán: egészséges desszertek sora hívogatott arra, hogy csábuljak el most és azonnal. Némi fáziskéssel ugyan, de biztosan el fog készülni nálam a zabos amerikai palacsinta gyümölcsöntettel, a meggyes-kókuszos fagyi, a zabos-almás muffin, a kókuszos-rizsdarás tejbegríz lime-os áfonyaöntettel és a mazsolás "túró" gombóc. Szomorú sóhajjal csuktam be ezt a remek könyvet, olvasgattam volna még a fantáziadús recepteket és nézegettem volna a gyönyörű képeket. A hozzávalók felsorolása pontos, a receptek követhetőek, a belbecs és a külcsín tökéletesen kiegészíti egymást. Ez a könyv úgy jó, ahogy van.

10/10

A FOODYNY is szívesen oszt meg tőlünk tartalmat!