Mutassatok nekem egy olyan embert, aki nem szereti ezt a minden ízében egyszerű, és nagyszerű kaját... hát persze, hogy nem tudtok, mert kizárt, hogy létezik! Hogy ki-hogyan szereti, az már persze egy megosztó dolog lehet, legalább annyira nagy a választék, mint Gombóc Artúr csokoládévariációi. Azt tudni kell viszont, hogy az olaszok rettenetesen rigolyásak, és nem esznek meg bármit. Számukra lényegében két féle pizza létezik: marinara (paradicsomszósz és fokhagyma) és margherita (paradicsomszósz és mozzarella). Én most a margherita alapreceptet fogom levezetni*. 
Hozzávalók a tésztához:
- 500 g liszt
- 300 ml víz
- 2,5 dkg élesztő
- 1 teáskanál cukor
- 1 teáskanál só
- 3 evőkanál extra szűz olívaolaj
Az itt megadott mennyiségből két db, 35 cm-es (vagy egy nagy, és egy kicsi négyszögletes) vékony tésztás pizza készíthető.
Szokatlan módon, tej helyett langyos, cukros vízben futtassuk meg az élesztőt, hogy aztán habzás után a sóval vegyített liszthez adjuk. Nekiállunk dagasztani, és egészen addig "nyúzzuk" a tésztát, míg szép homogén állagot és állapotot nem vesz fel. Ha ez megvan, olívaolajjal kikent tálba tesszük, a tetejét is megkenjük, majd letakarva langyos helyre tesszük kelni, kb. fél órára.
Kelés után lisztezett felületen átgyúrjuk, majd két részre osztjuk (attól függően, hogy sütjük). A munkafelület lapjára szorítva - mint a pékek a zsemlét - tenyerünkkel szorítsuk rá a bucikat, és görgessük, míg szép alakot nem vesznek fel. Szórjunk rá további kevés lisztet, és kelesszük még egy kicsit, mondjuk, negyed órán keresztül.
A második kelesztés leteltével kezelésbe vesszük a pizzalabdákat. Ismételten lisztezzük őket körbe, ez fontos. Utána egyik kezünkkel tartsuk a tésztát, míg a másik kezünk hüvelykujjával próbáljunk körben peremet formázni rá. Ha ezzel kész vagyunk, tenyérrel nyomkodjuk, húzkodjuk óvatosan a tésztát kör alakban kifelé. Nem szabad nagyon nagy erőt belevinni, mert akkor kilyukad a tészta. Az óvatosság miatt ez a része a dolgoknak akár 10 perc is lehet, míg sikerül szépen elteríteni a tésztát. Annyira vékonyra nyújtsuk, amennyire csak tudjuk.
Hozzávalók a szószhoz, feltéthez:
- 1 dl paradicsompüré
- 1 ek. extra szűz olívaolaj
- csipet só, bors, szerecsendió
- oregánó, bazsalikom (ha friss, még jobb)
- 1 db vizes mozzarella-golyó (ha lehet, bivaly)
A kinyújtott pizzatésztára kenjünk fel a paradicsomszószt (én az ízesítőanyagokat bele szoktam keverni), majd tépkedjük rá az alaposan kinyomkodott mozzarellát. Ezután csorgassuk rá az olívaolajat, és irány a sütő, 200 °C-on körül-belül 20 perc alatt készül el. Természetesen ez nem lesz autentikus, de azért csak lecsúszik... :) Jó étvágyat hozzá!
A FOODYNY is szívesen oszt meg tőlünk tartalmat!
P.s.: Ha viszont autentikusat kerestek, olvassátok el ezt a cikket!
* P.s. 2: Tudjátok, nem bírtam ki husi nélkül, ezért van a főképen sonka. Mea culpa. :(
