Imádok utazni. Nagyon szeretek kiszakadni a megszokásból, és új helyeken új dolgokat tapasztalni, ilyenkor az ember talán saját magát is kicsit újraértelmezi. Viszont általában kerülöm a nagyon népszerű helyeket, a nagy turistacélpontokat – jobban szeretem a rejtettebb kincseket, ahol nyugodtan lehet időzni, kikapcsolni. Ez az útikönyv igazából pont az olyanoknak íródott, mint én: azokat a helyeket mutatja be Rómában, amelyeket lehet, hogy még a helyiek sem feltétlenül ismernek, mégis érdemes időt szánni rájuk.
A szerző művészettörténész, Róma történelmével is foglalkozik; a kötetben található leírásai mind szakmai, mind gyakorlati szempontból nagyon hasznosak. Az útikönyv legnagyobb erénye, hogy tele van olyan praktikus tanácsokkal, amelyeket egyébként csak különböző fórumokból lehetne kimazsolázni: melyek az olcsóbb éttermek a nevezetességek körül, hol találunk élelmiszerboltot, merre keressünk ivóvíz kutat, ha nem akarunk vagyonokat költeni ásványvízre. Ezek mellett a tippek mellett mind a 111 hely címét, megközelíthetőségét és nyitva tartását is közli a könyv (érdekes például, hogy számos helyszín augusztusban zárva tart).
Igazság szerint soha nem szoktam útikönyveket lapozgatni, van más, aki ezt megteszi helyettem (ami elég kényelmes), ez volt az első, amit végigolvastam. Ami kis hiányosságának tűnt, hogy nem láttam rendszert a helyszínek között. Minden hely különböző színű számmal van jelölve, de nem jöttem rá a színkód megfejtésére – lehet, hogy nincs is, viszont talán hasznos lett volna, ha a színek azonos jellegű helyeket jelölnek, tematikusan (pl. a zöld a zöldövezeti látványosságokat, a kék a vízzel kapcsolatosakat, a piros a szobrokat stb.). Emellett a helyek felsorolása is elég esetlegesnek tűnik, érdemes lenne talán az egymáshoz térben közel esőket blokkonként bemutatni, mert így elég kusza az összhatás. A könyv végén több térkép is található, amin látjuk a 111 helyszín számait, úgyhogy fordítva végülis működik a dolog: ha valaki épp egy adott helyen van, felcsaphatja a könyvet, és szám alapján megnézheti, milyen látnivalók találhatók még a közelben.
Ehhez viszont a kötet elég nehéz; a nagyon igényes kivitelezés (minden helyszín mellett egész oldalas fotót láthatunk, amelyek gyönyörűek) miatt olyan a súlya, hogy inkább otthon vagy a szállodában érdemes lapozgatni, mint magunkkal vinni egy egész napos városnézésre. A bemutatott látnivalók köre igen tág: szobrok, parkok, utcák, piacok, éttermek, szökőkutak, mindenféle érdekesség helyet kapott itt, ezáltal mindenki találhat benne kedvére valót. Én kifejezetten kerülöm a múzeumokat és hasonlókat, a könyvből a kedvenceim: a botanikus kert, a kóbor macskák tere, az ördög köve, a játék babák „kórháza” (a babafejek, karok, lábak látványa annyira bizarr, mintha egy Neil Gaiman- vagy Palahniuk-novella helyszíne lenne), a Tevere-parti sétaút és a teknősbékás szökőkút.
A könyv leírja a látnivalókkal kapcsolatos legendákat, mítoszokat is, ezek nagyon érdekesek, és hozzájárulnak a város még mélyebb megértéséhez. Emellett arra is kifejezetten hasznos lehet a kötet, hogy ha valaki tervezi egy „nagy” nevezetesség felkeresését, innen ötleteket kaphat a környékén található érdekességekről is. Nem voltam még Rómában, annyira nem is vágyom oda (a kevésbé népszerű helyeket kedvelem), de ha egyszer eljutok, biztos, hogy ezt a könyvet még egyszer át fogom előtte lapozni. Aki szereti a megbújó, rejtettebb, különleges helyszíneket, annak kifejezetten ajánlom ezt a kötetet.
9/10
A kötetet a Kossuth Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.
