Magyar embernek magyar konyha, meg egy kis thai, kínai, indiai, olasz... Az embereknek időnként szüksége van arra, hogy olyan ételeket fogyasszon, ami egy kicsit kiragadja a "komfort zónából", ami nem egészen illik bele a környezetbe, ami valahogy más. Az olasz konyha remek, de talán a legtöbbet használt és fogyasztott ízvilág már nem üti meg ezt a küszöböt, és muszáj izgalmasabb irányba elmenni - ekkor jön az ázsiai vonal. Ez a tészta ékes példája annak, hogyan varázsolhatunk egy kis előkészülettel igazi lakomát ebédre, vacsorára. 

Ötcsillagos vegán foodpornó. Padló, kész. Kristóf konyhaművészete annyit fejlődött a az elmúlt években, hogy szóhoz sem jutok. Na persze ehhez kellett az is, hogy Tel-Aviv-ban él, amely jelenleg a vegán kulinária fellegvára, nyilván olyan inspirációk érik, amelyekre mondjuk itthon (ahol jó néhány éves lemaradással követi a világtrendet a vegán konyha) nem lett volna lehetősége, rengeteg helyre hívják főzni a világban, ezért rá van kényszerítve a folyamatos megújulásra, bohém művészlélekként pedig szeret kreatívkodni a konyhában.

Énünk erdejében címmel szeretnék indítani egy bejegyzés-sorozatot az életünket befolyásoló, érintő „én-témákról”, azokról, amelyek fontos szerepet játszanak a mindennapjainkban, összességében és végső soron a világunk megtapasztalásában: abban, hogy mit, és miként élünk meg. Szeretném előrebocsátani, hogy ezek az írások nem pszichológiai szakirodalmak feldolgozásai. Merengéseim, az életben szerzett tapasztalataim és nézőpontom összességéből eredő gondolatokról van szó. Első alkalommal az „igazam van, a nekem van igazam, mi az igazság” témakörről szeretnék írni.

Mostanában egyre jobban húz a szívem a desszertek felé, remélem, megbocsájtotok érte. :) Nem tudom megunni nagymamám receptkönyvének lapozgatását, és akárhányszor a Túrófánkhoz érek, muszáj elkészítenem. Gyors is, finom is, épp egy punnyadós vasárnap délutáni recept. Én személy szerint (házi) szilvalekvárral imádom, de azért barackkal sem rossz... :)

Havas Dórát azért kedvelem, mert ő az a hétköznapi lány, aki ugyanolyan, mint bárki más, nincs sok ideje, mert rengeteget dolgozik, de azért odafigyel arra, hogy a család asztalán finom és változatos ételek szerepeljenek. Afféle magyar Nigella, aki az egyszerű, de nagyszerű recepjtjeivel és természetes, közvetlen stílusával hódít a blogján és a tévében. Jót tett neki, hogy otthagyta a Street Kitchen csapatát, és újra magánzó lett, azóta szépen építgeti hosszú évek óta meglévő blogját, a Lila fügét, és a TV Paprikán is találkozhatunk vele, ahol nemrégiben futott Álmaim cukrászdája című sorozata, amely nekem nagyon tetszett, ezért nem volt kérdés, hogy beszerzem az ennek alapján készült szakácskönyvet is. Nem csalódtam, azt kaptam, amit vártam, a tévében látott receptek átlátható és precíz leírását, kiegészítve "Dórás" sztorikkal, amelyektől igazán egyedi lesz ez a szép kivitelű kötet. Az ára meglehetősen borsos, ezért inkább karácsonyi ajándéknak javaslom, mert nem mindennap dobhatunk ki 6.990 Ft-ot egy szakácskönyvre, amelyben inkább a brand-et kell megfizetni, hiszen a gyorsan elkészíthető, házias finomságokhoz nem kell extra tudás, kezdő konyhatündéreknek ugyanúgy hasznos, mint kevés idővel, ámde több gyerekkel is rendelkező anyukáknak. Igényes, jól szerkesztett, ínycsiklandozó fotókkal készült szakácskönyv, amely stablian hozza a Havas Dórától megszokott színvonalat, nyugodt lelkiismerettel pakolhatjuk fel a polcra a szerző korábbi kiadványai mellé. Biztosan nem fog beporosodni, sok  ötlet van benne, amit muszáj kipróbálni.

A mai rohanó világban nem könnyű dolog háztartást vezetni, jó, ha van a tarsolyunkban néhány alaprecept, amelyet bármikor be lehet vetni, mert könnyű elkészíteni és a család is szereti. A könyvben található ötletek inkább a hétköznapokra szólnak, a praktikum és a minőség szempontjait tartja elsősorban szem előtt, de változatosak, és szépen tálalva megadhatjuk a segítségükkel a szürkének látszó, valójában nagyon is fontos hétköznapokon a  családi étkezések módját.

Nem olyan régen volt már szó arról, hogy amit megeszünk az a bőrünkön is látszódni fog előbb vagy utóbb. Most egy kevéssé ismert bőrben zajló folyamatról lesz szó, amelyet az elfogyasztott cukor okozhat. Ez a glikáció folyamata. Tapasztalataim szerint még a leges-legjobban tájékozott kozmetikusok sem mindegyike tudja, hogy pontosan mi is ez.

Mindenki szereti de senki nem áll neki otthon, mi az? :) Naná, hogy a sajt- és habroló, hiszen bár nem a legbonyolultabb "desszertünk", mégis van vele néhány óra munka, és egyszerűbb ezt a néhány órát a cukrászoknak meghagyni. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy én sem álltam neki s.k. hajtogatott tésztát gyártani, hanem egyszerűen bementem a boltba és vásároltam két csomag leveles tésztát, amely tökéletesen megfelel a célra. A bejegyzés végén megosztom veletek a habrolóba kerülő cukrászhab receptjét is. (A roló formákat én Ebayről szereztem, de ha jóltudom a piacokon is lehet kapni.)

Voltam olyan szerencsés, hogy a világ több helyén gasztrokalandozhattam, de az igazi olasz tiramisu és gelato Velencében, a Rialto melletti kis étteremben mindent vitt nálam. Mondom ezt annak ellenére, hogy igazából a francia konyha szerelmese vagyok, de az olasz ételek robosztus ízei is közel állnak a szívemhez, és a dolce vitát megtapasztalni élőben felejthetetlen élmény volt, remélem, lesz még részem benne. Addig is mindig kíváncsian lapozom végig a műfajban megjelenő szakácskönyveket, így természetesen nem maradhatatott ki a sorból Carla Bardi tematikus kiadványa sem. A szerző neve garancia a minőségre, hiszen nagyon sokféle témában jelent meg szakácskönyve (az én abszolút kedvencem a Csokoládés finomságok aranykönyve, amelyben annyi mesés nasi található, hogy ha kifogyok az ötletekből, mindig ezt lapozom fel). Ezúttal a kedvenc olasz receptjeit foglalta nekünk össze, és hozta a tőle elvárható színvonalat. Gyönyörű fotókkal illusztrált finomságok sorakoznak a szemünk előtt, amelyekhez átlátható receptleírások és praktikus tanácsok tartoznak. Az egyetlen problémám nekem az, hogy mivel egyetlen személyes élmény vagy történet sem társul a mennyei olasz ételekhez, egy picit száraz és személytelen lett az összhatás, de ettől függetlenül kötelező darab az olasz konyha szerelmeseinek. Semmi fakszni, "csak" az alapreceptek, de azokból a legnépszerűbbek és legismertebbek, néhány egzotikusabb ötlettel feldobva, inkább kezdő konyhatündérek számára ajánlom, akik kicsit még bizonytalanul mozognak a talján Kulináriában, ebből a jó kis szakácskönyvből el tudják sajátítani az alapokat, egy kis időráfordítással meglepően egyszrerűen és gyorsan tudnak autentikus finomságokat a család asztalára varázsolni. Meghozza a kedvet a kísérletezéshez ez a szép kivitelű és jól szerkesztett könyv, a mediterrán ételek pedig egészségesek és finomak, vagyis érdemes tanulmányozni őket. Lassan jön a karácsony, akinek van olyan ismerőse, aki most ismerkedik az olasz konyhával, nyugodtan beszerezheti, nem fog nagyot tévedni ezzel a könyvvel.

Bruchette, pizza, focaccia, spagetti és penne hegyek, rizottó a köbön, gnocchi-ban sem szenvedünk hiányt, tartalmas olasz levesek sora, és persze a húsos ételek sem maradhatnak ki, ahogyan az olyan klasszikus desszertek sem, mint a tiramisú vagy a cannoli. És nem is olyan nehéz elkészíteni őket, mint elsőre gondolnánk...

A következőkben, egy kevéssé ismert, de fontos termékcsoportot szeretnék bemutatni. Ezek a szérumok vagy esszenciák. Sokan nem ismerik vagy legalábbis nem tudják miért is vannak a termék palettán egy-egy gyártónál.

Miben különbözik a krémektől?

A szérumokat az különbözteti meg a krémektől, hogy hatóanyaguk sokkal koncentráltabb, ezért magasabb az árfekvésük is. A hatóanyagai lehetnek antioxidánsok, vitaminok, ásványi anyagok, gyulladáscsökkentők, fehérítő összetevők. Ezek a hatóanyagok a legmodernebb formulában találhatóak a szérumokban, például liposzómákba zárva, enkapszulálva, stb.

Nálam ősz=sütőtök. Valahogy hozzátartozik ehhez az évszakhoz az íze, sokféle módon elkészíthetjük őkelmét,  tehetjük madártejbe, kávéba, különleges rizottót vagy főzeléket varázsolhatunk az asztalra a segítségével. De ebben a még szép, de már csípős időben nagyon jól tud jönni egy melengető torta is, amely különleges, ugyanakkor meglepően könnyű elkészíteni. Kell vele egy kicsit pepecselni, de a család vagy a barátok biztosan értékelni fogják az erőfeszítéseinket, viszonylag kevés melóval villanthatunk nagyot ezzel a finomsággal. A recept innen.

Diós-narancsos sütőtöktorta

Jó étvágyat!