Egy klímaváltozás kellős közepén vagyunk, a természet erői háborognak, az időjárás egyre jobban megbolondul, mi pedig közben jól összeszemeteljük gyönyörű bolygónkat. Nem állítanám be magam harcos környezetvédőnek, csak kocazöld vagyok, de racionális közgazdászként már régen beláttam, hogy a tudatos hulladékcsökkentést az otthonunkban kell elkezdeni. Mi minden héten elvisszük a szelektív hulladékot az erre a célra szolgáló tárolókba, környezetbarát mosó-, tisztító- és tisztálkodó szereket használunk, a mosogatógép gyakran zakatol, én pedig kizárólag biokozmetikumokat használok (a hiperérzékeny bőröm miatt), vagyis szerintem egészen jól állunk magunkhoz képest abban az ügyben, hogy csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat. Nem voltam mindig ennyire tudatos, de egy betegség miatt teljesen újra kellett gondolnunk a háztartást, és bár nem volt könnyű az átállás, mára megszoktuk a változásokat, és közben lassan, de biztosan kezdünk egészségesebben étkezni és átgondoltabban vásárolni. Mivel világéletemben az arany középutat jártam, nem áll szándékomban túlzásba vinni a környezettudatosságot a háztartás megszervezése során, hiszen egy kényelmes otthonban szeretnénk élni, ahol mindenki jól érzi magát, nem pedig egy hiper-szuper trendi zöld lakásban, ami nem jelenti azt, hogy nem kísérem figyelemmel az ebben a témában megjelenő könyveket, ezért nagyon kíváncsian vágtam bele Bea Johnson, a Zero Waste irányzat híres képviselője gondolatainak megismerésébe. Habár kicsit elrettentő lett a feladatok sora, amit el kell(ene) végeznünk ahhoz, hogy otthonunk teljesen Zero Waste, azaz hulladékmentes legyen, szerencsére az írónő folyamatosan hangsúlyozza, hogy hosszú évek alatt értek el családjával arra a szintre, ahogyan most élnek, másrészt pedig - nagyon szimpatikus módon - többször tudatosítja, hogy ez csak egy gyakorlati iránymutatás, mindenki azt válassza ki belőle, amit gondol, és a saját tempójában haladjon háztartása átalakításában. Mert nem nagy szavak által halad előre a környezettudatosság eszméje, hanem kis változatásokkal a család mindennapi életében. Időnként nekem túlságosan amerikai volt a stílus (dacára annak, hogy a szerző francia születésű, de már nagyon régen Kaliforniában él férjével és két fiával), de összességében nagyon tetszett a praktikus tanácsokra alapozott leírás, amelyben a szerző meglepő őszinteséggel osztotta meg velünk csetlését-botlását a témakörben, de pont ettől lett hiteles ez a könyv, hiszen ebből az derül ki, hogy akárki képes arra, hogy szinte teljesen hulladékmentessé tegye az otthonát.
Bea Johnson férjével megvalósították az amerikai álmot, nagy ház, nagy autók, két gyerek, gondtalan élet, stb. Aztán egyszer csak azon kapták magukat, hogy mégsem érzik jól magukat a bőrükben, elkezdték tudatosabban szervezni a háztartásukat, míg végül kisebb házba költöztek, egy autójuk lett, évente nagyon kevés szemetet termelnek, mégis most érzik teljesnek az életüket. Vajon hogyan jutottak el ebbe a fázisba? Ezt a folyamatot követhetjük figyelemmel a könyvben, miközben praktikus tanácsok sorából válogathatunk, amelyekkel lassan, de biztosan mi is belevághatunk ebbe az izgalmas kalandba...