Az indiai konyha tájaira ezen cikksorozat berkein belül még nem merészkedtem, de ennek most vége szakad. Bár nem Indiában tanultam, szerintem ezzel az étellel mindenki a maga asztalára varázsolhatja egy picit az országot. Tudni kell rólam, hogy a curry megszállottja vagyok, az egyik kedvenc fűszerem, ezáltal ez az egyik kedvenc ételem is. A lényeg, hogy nem kell félni tőle, nagyon (de tényleg nagyon) finom lesz, és még csak nem is nehéz. :) 

Ha megfigyeljük a kifutók őszi-téli kollekcióit, sok érdekességet és kontrasztot találunk. A klasszikus stílus képviselőinek sem kell attól félniük, hogy idén nem lesznek divatosak, de vannak merészebb vonalak is, amik meglepő, hogy ősszel jelennek meg, mivel eddig másik évszakhoz társítottuk az adott színt, textúrát vagy mintát. Mit érdemes idén beszerezni, ha trendik és csinosak szeretnénk lenni, és mi ajánlott kifejezetten a fashionistáknak? 

Sokak bánatára elmúlt a nyár és a jó idő. A hőmérő higanyszála egyre lejjebb csúszik, de azért az ősz egy nagyon gazdag időszaka az évnek, így jobb, ha alkalmazkodunk hozzá és kihasználjuk ezt az időszakot arra, hogy felkészítsük bőrünket a télre. Most elárulok néhány tippet ezt hogyan tedd meg:

1. Hidratálj!

Ősszel érdemes a nyári, könnyedebb krémeidet lecserélned kicsit zsírosabb, gazdagabb állagúra. Reggel hűvösebb a levegő, ez száríthatja a bőrt, viszont napos, melegebb időszakok is jellemzőek még, így fontos, hogy a nappali arcápolód napvédő faktort tartalmazzon. A dehidratációt fokozhatja a légkondicionált, fűtött helyiségekben való huzamosabb tartózkodás. A jó kozmetikum vitaminokkal és karotinoiddal van turbózva.

A Kulipintyó a J&C különleges épületekkel foglalkozó, változó időközönként megjelenő rovata. A cikksorozat a Föld különféle tájairól származó, valami miatt érdekes lakóházak, szállodák és egyéb funkciójú építmények bemutatását tűzte ki céljául.

A templomok szerte a világ körül mindenféle érdekes formát ölthetnek, elég csak visszagondolnunk a rovat egy korábban bemutatott épületére, a finn Temppeliaukio templomra, amelyet szó szerint kőbe vésve találhatunk Helsinkiben. A kulipintyó mai "alanya" is hasonlóan egyedi alkotás, a Fény temploma (azaz angol nevén a Church of the Light) egészen elképesztő tulajdonságokkal rendelkezik: az egyik falából gyakorlatilag egy kereszt alakot vájtak ki. Az épületet Andó Tadao tervezte, az ő neve talán számunkra is ismerős lehet, a 73 japán autodidakta építész ugyanis szakmai berkeken belül igencsak nagy elismerésnek örvend. A Fény temploma tehát az ő tervei alapján készült és az Oszakától mindössze 25 km.-re fekvő Ibarakiban található, a kápolna az Ibaraki Kasuoga Egyház főtemploma.

Bármennyire is szeretnék (valójában nem is szeretnék) elszakadni az olasz konyhától, sajnos ez e heti recept is a jó öreg itáliai konyha remekműve. Nagyjából szerintem mindenki szereti a tésztaételeket, pláne ha a "nyokkiról" van szó. Készülhet ezer más szósszal, az alapot adó burgonyás gombóc határozza meg az ételt magát. Az ezerből most egy sült, paradicsomos verzió következik, remélem, nem csak az én örömömre. 

Az álom az emberi létezés egyik legérdekesebb- és ebből adódóan egyik leginkább vizsgált területe, amely a pszichológusok és az "egyszerű" gyógyítók lelkesedését egyaránt felkeltette és felkelti a mai napig is. Ez a figyelem pedig nem csoda, az álmodás egy olyan, ösztönökön alapuló cselekmény, ami mindenkivel megtörténik, és aminek a vizsgálata épp ezért elképesztően fontos. Az álmok egyik legkiemelkedőbb kutatója Sigmund Freud pszichoanalitikus volt, aki az Álomfejtés (Die Traumdeutung) című könyvében részletesen foglalkozott a jelenséggel, a könyv pedig most a Helikon kiadó gondozásában megújított borítóval és az összes eddig megjelent kiadás előszavával került kiadásra a tavalyi év folyamán. A cikkem pedig ezen 650 oldalas kiadvány alapján készült, Freud halálának 78. évfordulójának alkalmából.

Freud egy kifejezetten érdekes figura volt, aki az emberi lét egyik legfőbb mozgatórugójának a tudatalatti ösztöneinket határozta meg. Az álmokat is ezen aspektus nyomán kezdte el vizsgálni, mert úgy gondolta hogy alvás közben "lekapcsolnak" az ébrenlét blokkolói, szóval az álmainkból megfejthetjük a tudatalattink vágyait és traumáit is. Azonban ahogy megszokhattuk az osztrák zsenitől, ebben a tudományágban is igyekezett forradalmi módszereket alkalmazni, így elvetette a korábban ismert két fontosabb álomfejtési aspektust (szimbolikus és kódolási módszer), saját elveket dolgozott ki, amelyek alapján megpróbálta meghatározni a vizsgált alany (mint a könyvből kiderült, gyakran önmagát vizsgálta) tudattalan lelki folyamatait. 

Mint minden fejlődő oldal, mi is szeretnénk bővíteni a blog palettáját, ezért, - mivel az előző tagfelvételi felhívás nagy szomorúságunkra nem volt valami sikeres - most új tagokat szeretnénk toborozni a csapatunkba, hogy növeljük kicsit a mostanság romló aktivitást.

Úgy vettem észre (magamon is és mindenki máson), hogy ez az az időszak mindenki életében, amikor nagyon siet, kapkod, rohan. Mi más lenne a legnagyobb megváltás egy ilyen fárasztó nap után, mint hazaérve egy finom, szaftos, puha piskótatekercsbe beleharapni? Hát, őszintén, nem tudom. A "vicc" az az egészben, hogy sütéstől-mindenestől összesen nem vesz igénybe egy órát, így nagyon hamar össze lehet dobni. Nem klasszikus piskótáról beszélünk, hanem úgymond "vizes piskótáról"; a végeredmény ugyan olyan lesz, mint a sima piskóta, csak jócskán le van egyszerűsítve.

Ezerrel dübörög a vegán konyhaművészet a világban és kis hazánkban egyaránt, na nem azért, mert egyszerre mindenki meg akarná menteni a bolygót és az állatokat. Minden tiszteletem azoké, akik etikai szempontból választják ezt az életmódot, de lássuk be, azért élheti mostanában fénykorát ez a kulináris irányzat, mert kiváló alternatívát jelent a sajnos egyre több embert érintő különböző ételérzekenységek esetében, valamint büntetlen élvezetet jelent a hozzám hasonló hedonisták számára, mert isteni finomakat lehet enni vegán alapanyagokat használva, ami ugyanakkor nem hízlal. A vegán konyhának van egy szélsőséges alágazata is, mégpedig a nyers vegán étkezés, melynek az a lényege, hogy zéró sütés és főzés nélkül készülnek az ételek. Jómagam az arany középút híve vagyok, vagyis vegán kaja bármikor jöhet a szokásos étkezésem kiegészítéseként, de a nyers vegán irányzatot túlzásnak tartom, ami nem jelenti azt, hogy ne próbálnék ki időnként egy-két ilyen jellegű finomságot. Adorján Éva most megjelent szakácskönyve egyszerűen elkészíthető recepteket kínál, és nagyon szimpatikusan nem akar rábeszélni senkit sem a nyers vegán életmódra, pusztán arra biztat bennünket, hogy győzzük le az idegenkedésünket az ilyen ételekkel szemben, meghozza a kedvünket ahhoz, hogy elkészítsünk egy-két finomságot az általa kínált receptúrából. Összességében egy ínycsiklandozó ízelítőt kapunk a nyers vegán konyhából, szép fotókkal és megdöbbentően könnyen elkészíthető finomságokkal.

Ehető szaloncukorpapír jöhet? Szilvakrémes pite kakukkfűvel? Rózsavizes kardamomos torta? Na jó, ne durvuljunk mindjárt kezdésnek, van itt csokipuding, mogyorós trüffel, csokiöntet, granolaszeletek dögivel, de a minimalizmus jegyében akad a kínálatban banánturmix mandulatejjel, a kicsit bátrabbaknak pedig levendulás aszaltbarack-turmix. És megannyi érdekes recept még...

Sokan mumusként tekintenek a rizottóra, azonban ez mégsem olyan bonyolult, mint amilyennek titulálják. Semmi más nem kell a készítéséhez, csak és kizárólag kitartás, és akkor tökéletes állagú rizottót fogunk kapni. Ez egy alaprecept, hiszen sáfrányon kívül semmi nincs benne, rengeteg változata, formája ismert, és a variációk száma nagyjából végtelen.