Becsengettek, kezdődik az iskola, a nebulók okos kis fejébe töltögetik a tudást a tanárok, kinek több, kinek kevesebb sikerrel. A szülők pedig folyamatosan mondják szegényeknek, hogy húzzanak bele a magolásba, különben semmi sem lesz belőlük. Javaslom, hogy a diákoknak ne nagyon mutassa meg a kedves anyuka vagy apuka ezt a könyvet, nehogy idejekorán tudomást szerezzen a csemete arról, hogy nagyjaink jelentős része bizony nem nagyon remekelt a suliban. Az íróknál talán ez bocsánatos bűn, a színészeknél is elmegy, a képzőművészeknél sem tragédia, ha nem ment az algebra, de azon már le lehet döbbenni, hogy Szent-Györgyi Albertnek magántanár kellett ahhoz, hogy sikeresen abszolválja az érettségit, Szentágothai János sem hozta minden tárgyból a legjobb szintet, Bíró László József (akinek ugye a golyóstollat köszönhetjük) annak idején a tornán kívül minden tantárgyból elségségest kapott. Nem kicsit száraz ez a könyv, túl sok benne az életrajzi adat, azonban bőven kárpótolnak ezért a kellemetlenségért azok a bizonyítványok és egyéb dokumentumok, amelyekkel a szerző bizonyítja, hogy az iskolatáska mindenkinek nehéz volt egykoron, de ettől még simán be lehet futni egy olyan karriert, amelyet sem a tanárok, sem a szülők nem néztek ki a beste kölyökből, akiből egyszer csak híres ember lett. Kár, hogy kevés női szereplője van ennek az amúgy nagyon alapos kutatásnak, és csak a színészek között találkozhatunk velük, pedig szerintem az írók, a képzőművészek és a tudósok között is jó lett volna, ha felbukkan valaki a szebbik nem képviselői közül. Célszerű több részletben olvasni ezt a könyvet, mert nagyon sok adatot tartalmaz, hamar bele lehet fáradni, de összességében egy hiánypótló darab, amelyből tudomást szerezhetünk sok ismert ember iskolai előremeneteléről.

Abban semmi újdonság sincs, hogy József Attilának miért kellett felhagynia egyetemi tanulmányaival, de az nem annyira köztudott, hogy Krúdy Gyula magyar érettségi dolgozata kettesre sikeredett, Kosztolányi Dezső fegyelmi eljárás miatt otthagyta a gimnáziumot (később leérettségizett), Gárdonyi Géza sem remekelt anno, elégségesre teljesítette a magyart a gimnázium második évében (később javított az érdemjegyén). Ady Endre atyai kérésre többször, több helyen is belevágott a jogi egyetemi tanulmányokba, de végül feladta a kísérletezést, és maradt az újságírásnál és az irodalomnál. És ez csak egy kis ízelítő volt azokból a gyöngyszemekből, amelyre a figyelmes olvasó bukkanhat a könyv lapozgatása közben...

Tengerpartra, Európán belül eljutni ma már nem jelent különösebb anyagi megerőltetést, a francia Cote d'Azur fővárosába, Nizzába oda-vissza 110 Euróból, azaz 32.000 Ft-ból ki lehet hozni a repülőutat (per fő). Az utazás és szállás kérdése helyett inkább azzal foglalkozunk ezen poszt erejéig, milyen tapasztalatokat gyűjtöttünk 5 napos tartózkodásunk alatt, amelyek a jövőbeni utazók előnyeire válhatnak. 

A tippek előtt fontos megjegyezni, hogy mindenképpen ajánljuk egy olyan ember felkeresését, aki tisztában van Nizza városával és környékével, ugyanis a hasonló nyaralóparadicsomokkal egyetemben a Riviéra egyik legnagyobb városa is tartogat néhány kifejezetten turistacsalogató, de nem túl jó minőségű termékeket. Ahogy mindenhol, úgy itt is jó ezeket elkerülni, nyilván mint bárhol máshol, úgy itt is többnyire a közvetlen belvárosban találhatóak ezek a "turistacsapdák". 

Levesek, főételek és desszertek egyaránt felsorakoztak már a Heti recept berkein belül, köret eddig azonban egy sem. Bár a gratin nem pont kifejezetten köretként funkcionál csak, hiszen sokoldalúsága a készítőjében rejlik, alapjáraton a burgonya-tejszín-sajt édeshármasa adja meg az étel alapját, amely plusz feltétekkel már valódi főétellé avanzsálhat. Nevezzük ezután akár (na nem a klasszikus értelemben vett) rakott krumplinak, akár csőben sült burgonyának, főleg húsételekhez kiváló kísérő válhat belőle. 

Ezer oka lehet annak, hogy valaki úgy dönt, áttér az egészséges étkezésre. Van, aki erkölcsi okok miatt lesz vegán, van, akit ételérzékenység, magas cukorszint kényszerít életmód váltásra, ahogyan olyan is van, hogy 40 körül az ember ráébred arra, hogy a teste már nem a régi, és ha jól akarja érezni magát a bőrében a következő évtizedekben, oda kell figyelnie az étkezésére. Akármilyen úton jut el a döntésig, utána elkezd kutakodni, miként főzhetne egészséges és finom ételeket, amelynek előfeltétele az, hogy megismerkedjen azokkal az alapanyokkal, amelyek jelentősen eltérnek az általa korábban használtaktól. Ha végigolvasott mindent az alapokról, indulhat a receptvadászat és a próbafőzések a konyhában, hiszen sok mindent újra kell tanulni és el kell hagyni a régi beidegződéseket. Tapasztalatból mondom, hogy ez bizony nem könnyű folyamat, sokat tud segíteni egy jó alapszakácskönyv, amelyek közül Andrási Nóra Mindenmentes című könyvsorozata jó választás, az első kötetet inkább kezdőknek ajánlom, a most megjelent másodikat inkább haladóknak. Finom ételekben most sincs hiány, és az elkészítésük sem lett bonyolultabb, ezúttal azonban az alapanyagok kicsit egzotikusabbak, és kell egy kis bátorság ahhoz, hogy merjük használni őket. Jómagam például nem vagyok kezdő a konyhában, de a folyékony füst kipróbálását egy kicsit még halogatnám, valamint nem szeretem a csicseriborsót, ezért a levéből készült "tojás"- tól sem kicsit idegenkedem. Vagyis ezúttal nem tudok úgy rajongani a könyvért, mint az előző részért, ami nem a szerző hibája, hanem egyszerűen még nem tartok ott, hogy a benne szereplő haladóbb szintű receptek mindegyike komolyan megfogná a fantáziámat.

Ha már megunja az ember Palermot nyüzsgésével együtt és nyugalomra vágyik fogja magát, vonatra száll és elzötyög Cefaluig. Mondjuk kicsit másnaposak is voltunk, szóval a város és tengerpartja tökéletes az éjszaka által okozott fáradtságok kipihenésére.

Egy rövid római kiruccanás után, mikor hazaérkeztem, egyből egy bloggereknek és újságíróknak szervezett, a térséget népszerűsítő projektbe csöppentem.  Bár, az igazat megvalva, számomra a két nap inkább egy a faluturizmust reklámozó körútra hasonlított, csak olaszos körítéssel. 

Néha a nem tervezett gasztrokalandok sikerülnek a legjobban. Győri városnézésre készültünk családilag, amiből azonban nem lett semmi, mert egy akció miatt úgy döntöttünk, hogy inkább ágyneműt vásárolunk. A shoppingolás eredményével tökéletesen elégedettek voltunk, azonban közben elment a kedvünk a városnézéstől, inkább úgy döntöttünk, felkeressük az apukám által javasolt komáromi éttermet, mert az pont útba esik hazafelé, Tatabányára. A komáromi stranddal szemben található ez a hangulatos kis étterem, amely egyben hotelként is funkcionál, és az a különlegessége, hogy svédasztalos rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy kifizetsz egy bizonyos összeget fejenként (ez ebédnél 1.290 Ft/fő, vacsoránál 1.590 Ft/fő, hétvégén pedig 1.690 Ft/fő), és annyit fogyasztasz, amennyi beléd fér. Fontos szabály, hogy két óránál tovább nem lehet igénybe venni a szolgáltatást, illetve 350 Ft felárat kell fizetni, ha ételmaradékot hagyunk a tányéron:

Eljött az utolsó nyári hétvége, mindenki megcélozta a Balatont vagy a legközelebb lévő strandot, hogy még egyszer utoljára kistrandolja magát, mert jövő hét végén bizony már becsengetnek, és hivatalosan is kezdetét veszi az ősz. De addig még van egy kis időnk, élvezzük ki  még utoljára a kánikulát, ne most tüsténkedjünk a konyhában, lesz még arra elég időnk az év hátralévő részében. Viszont valami nasi mégiscsak kell, úgyhogy ideje előkapni egy ötperces összedobós finomságot, amely ráadásul könnyen elkészíthető diétás változatban is, ami nem nagyon árt a kilóinknak. A boszorkányhab tökéletes választás ilyen esetekre, mert igazából csak egy felturbózott tejszínhab, amit akármivel gazdagíthatunk, én málnával dobtam fel, de akármilyen gyümölcssel elkészíthető. (Recept: innen)

Málnás boszorkányhab

Hozzávalók:

• 40 dkg málna (mirelit is lehet)
• 4 ek (nyírfa) cukor
• 2 tk vanília kivonat
• 1 citrom reszelt héja (1 ek citromlével helyettesíthető)
• 4 dl habtejszín/kókusztejszín

Elkészítés:

Nagyon bonyolult elkészíteni a cuccot. A málnát összetörjük, átpaszírozzuk, hozzáadjuk a (nyírfa) cukrot, a citromhéjat és a vaníliakivonatot. Az előzőleg jól behűtött tejszínhabból (kókusztejszínből) közepesen lágy habot verünk, majd hozzáadjuk a málnapüre felét. A másik felét tálkába tesszük. lefedjük, és a tálkákba adagolt málnás habbal együtt elküldjük egy éjszakára szundikálni a hűtőbe. Másnap reggel fogunk egy adag boszorkányhabot, jól meglocsoljuk málnapürével, és már ájulhatunk is elfelé az ízorgián. Vigyázat, függőséget okoz!

Jó étvágyat!

Nem pestiként számomra mindig élményt jelent Budapest, amely a gyönyörű látnivalóival, utcácskáival, Kontroll hangulatú metrójával mindig is egy különleges hely lesz számomra. Hétvégén gondoltam egyet és vonatra szálltam, hogy egy újabb arcát is megismerjem és körbenéztem, milyen érdekes kiállítások vannak éppen, ha az ember nem csak a Titanicra kíváncsi. Szabó Magda a szívem egyik csücske, Robert Capa pedig a másik, így hamar körvonalazódott is a terv.

Az előző kalandjárat bejegyzésemben már lehetett olvasni a város nappali forgatagáról, így az egész egy nagy, stílszerűen Éjjel-Nappal Palermo írásért kiáltott. Bár próbáltam az egészet értelemszerűen próbáltam kerülni, de valahogy mégse sikerült. Így hát jöjjön most Palermo éjszaka és annak az élete ... már amire emlékszem.