Óriási sokk, amikor hirtelen életmódot kell váltani. Én is átéltem ezt az helyezetet, apukámnak nagyon magas volt a cukra, és ha el akartuk kerülni az inzulinrezisztenciát, azonnali hatállyal változtatni kellett az étrendünkön. Nem volt könnyű egyik napról a másikra eltérni a megszokott dolgoktól, de mivel az egészség az első, nem volt időnk filozofálni, a megoldást kellett keresnünk erre a problémára. Voltak nehéz heteink, de ma már kizárólag korpás pékárút fogyasztunk, cukor nincs (helyette nyírfacukor és stevia van), fehér liszt csak mutatóba akad itthon, a korábbinál jóval egészségesebb ételeket fogyasztunk, sokat mozgunk, és szépen fogyunk. És nem is kellett lemondanunk semmiről, egyszerűen csak lecseréltük a kedvenc ételeink alapanyagait, ugyanúgy habzsoljuk a sütiket, mint korábban, és toljuk a fagyit ebben a sivatagi forróságban, csak éppen odafigyelünk arra, hogy cukormentes legyen. Éljük az életünket, egészségesek vagyunk, és vagyon költünk a ruhatárcserére. Vagyis egyáltalán nincs vége a világnak attól, hogy egészségügyi ok miatt hirtelen új életmódra kell átállnunk, nem tragikusan kell felfogni a helyzetet, hanem praktikusan, az orvossal pontosan tisztázni kell, hogy mit lehet enni, és mit nem, majd ez alapján neki lehet állni utánajárni, hogy mit mire kell cserélnünk az étrendünkben. Miután ezen túl vagyunk, érdemes beszerezni néhány szakácskönyvet, amely meghozza a kedvet a kísérletezéshez a konyhában, mert egyszerűen elkészíthető és finom ételeket készíthetünk a segítségével. Dr. Andrási Nóra Mindenmentes című könyve pontosan ilyen, telis-tele van alapreceptekkel, amelyeket később kedvünkre variálhatunk, és pontos leírást kaphatunk arról, hogy milyen alapanyagokat kell tartanunk a kamrában  ahhoz, hogy bármikor össze tudjunk dobni egy finom reggelit/ebédet/vacsorát, illetve meggyőződhetünk arról, hogy milyen sokszínű konyhát vihetünk akkor is, ha valamilyen ételérzékenységgel kell együtt élnünk vagy vegán életmódot folytatunk. Átlátható, jól szerkesztett, egyszerű, de nagyszerű recepteket tartalmazó szakácskönyv, amelyet nem csak az érintettek forgathatnak haszonnal, hanem azok is, akik egyszerűen csak ki akarnak próbálni egészségesebb ételeket is.

Az ételérzékenységek sora sajnos végtelen, van, aki tejet, van, aki  glutént, és van aki cukrot nem fogyaszthat, illetve a vegán életmódot folytatók sem tejet, sem tojást nem vesznek magukhoz. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy le kell mondaniuk akármiről is, hiszen ma már a piac is reagált a sajnos egyre gyakoribb civilizációs betegségekre, és már minden alapanyagból beszerezhető a helyettesítő termék. Lesz néhány nehéz hetünk, amíg megszokjuk, hogy mit mivel válthatunk ki, de aztán ugyanúgy folytatódhat a habzsi-dőzsi, mint korábban, csak egy picit jobban oda kell figyelnünk, mi kerül az asztalra, ennyi az egész.

Ma már minden, magára valamit is adó pékségben beszerezhető gluténmentes kenyér, de azért mégicsak más az íze annak, amit mi magunk készítünk. Először persze jól elrontjuk, de aztán tanulunk a saját hibánkból, és a második, harmadik alkalomtól kezdve csak a sajátunkat akarjuk enni. Ugyanez vonatkozik arra is, hogy a bioboltban is meg lehet venni a különféle növényi tejeket, kókuszjoghurtot, kesutejfölt, de előbb-utóbb eljutunk oda, hogy megpróbálkozzunk a saját készítésűvel, aztán maradunk is ennél a változatnál. Miután túljutottunk az alapokon, indulhat a habzsi-dőzsi, rengeteg jobbnál jobb, és meglepően egyszerűen elkészíthető recepttel találkozhatunk a könyvben. Azt mindenképpen tudnunk kell, hogy ezekhez az ételekhez be kell szerezni egy erősebb turmixot, és egy aprítógépet, de ezen kívül már csak egy kis kreativitásra és kalandvágyra van szükség a konyhában, és mi magunk is meglepődünk azon, hogy milyen változatos finomságokat varázsolhatunk a család asztalára, nem túl nagy fáradtsággal.

Akadnak itt útravalók, vendégvárók, hétköznapi és hétvégi finomságok, és természetesen desszertben sem szenvedünk hiányt. Az én abszolút kedvencem a zöldborsócurry lett garam marsalával és az ananászos fagyikocka, de a cukkinis brownie is a kihagyhatatlan kategóriába tartozik. Nem vagyok nagyon leveses típus, de ebben a nagyon jól szerkesztett, és gyönyörű, ínycsiklandozó fotókban gazdag szakácskönyvben több darabot is találtam a műfajból, amelybe azonnal beleszerettem (minestrone, gombás-cukkinis leves, stb.). A quinoakeksz is izgalmasan hangzik, ahogyan a rakott köles brokkolival, akárcsak a créme brulée karamellizált banánnal és az örök kedvenc tiramisut is ki kell próbálni mindenmentes változatban is. Viharsebesen bele lehet veszni a finomságok sorába, alig győztem bejelölgetni, hogy mit kell mindenképpen elkészítenem belőlük előbb-utóbb.

A szerzőről azt kell tudni, hogy gyógyszerészként végzett, és kutatóként dolgozott, vagyis "hivatalból" ért az egészséghez, mégis egy betegség miatt indult el azon az úton, amelynek eredményeként megszületett a Nóri mindenmentes konyhája című blog, és végül ez a nagyon színvonalas szakácskönyv, amelyre nyilván én sem lettem volna kíváncsi, ha nem ismerem és kedvelem a blogot. Nem csalódtam Dr. Andrási Nórában, pont ilyen könyvet vártam tőle, amelyben nemcsak remek recepteket találhatunk, hanem arra is rávezet bennünket, hogy az ételérzékenységgel igenis együtt lehet élni, nem tragédiaként kell tekinteni erre a helyzetre, hanem egy állapotra, amelyből ki lehet a legtöbbet, ha nem sajnáljuk az időt és az energiát a változatos és egészséges ételek elkészítésére.

10/10

A könyvet a Boook Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.