Az előző kalandjárat bejegyzésemben már lehetett olvasni a város nappali forgatagáról, így az egész egy nagy, stílszerűen Éjjel-Nappal Palermo írásért kiáltott. Bár próbáltam az egészet értelemszerűen próbáltam kerülni, de valahogy mégse sikerült. Így hát jöjjön most Palermo éjszaka és annak az élete ... már amire emlékszem.
Nem volt vesztegetni való időnk, így már az első nap estéjén belevetettükunk magunkat az éjszakába. Mondhatni zúztunk az éjszakában én meg pár haver. Először nem kicsit meglepett, hogy tualjdonképpen a város összes lakosa, legalábbis a fiatalabb réteg elárasztja a fontosabb útvonalakat. A napközben a szinte üres vagy épp turisták által elfoglalt tereket pedig a helyiek, többnyire egyetemisták, tucatjai veszik birtokukba. A via Maquedan például emberek százai sétáltak és nézelődtek, ráadásul nem csak turisták, hanem helyiek is.
Az itt uralkodó tipikus olaszos éjszakai élet, hogy mindenki inkább kint cigizik, iszogat, hevesen mutogatva beszél a másikkal hamar berántja az épp arra járót. A hangulat ahogyan az emberek az utcákon és a tereken hangosan társalognak egy-egy üveg bor mellett vagy a sörök állandó ciccenése nehezen lehet összehasonlítani az itthoni bulikultúrához, legalábbis amihez én hozzá vagyok szokva. Sok helyen jártam és buliztam már Olaszországban, viszont ilyen hangulattal, mint Palermo még nem találkoztam, talán csak Nápolyba. Hiába voltam ott abban a pillanatban és tulajdonképpen az egész este folyamán nagyon fáradt, valahogy nem érdekelt. Egy adott pillanatban, kb mikor átestem a holt ponton már semmivel se törődtem. Nem foglalkoztam a tudattal, hogy szakadtak le a lábaim, mert feltörte a cipő, esetleg nem aludtam többet mint négy óra, a lényeg az volt, hogy végre megérkeztem. Ismerősök, barátok, a görög leány társaságában vagyok egy olyan nyüzsgés közepette amit már nagyon hiányoltam és amire már rég vágytam. Az est folyamán végig egy jól eső érzés kerülgetett, jó volt ismét emberek, fiatalok közt lenni és csak élvezni az éjszaka pezsgését egy ital mellett.
Szórakozóhelyeket nem tudok ajánlani, mivel mióta Olaszországban élek, egy kezemen megtudom hányszor voltam diszkózni. Mivel ez a kint a téren iszogatunk, beszélgetünk és hevesen mutogatunk menet nagyon bejön és Palermoban se szakítottam meg a hagyományt. A Piaza Bellinin például mindig találhat valamit az ember (mikor mi voltunk random táncosok táncoltak), bár minden olasz városban van egy ilyen, előbb említett tér, ahol mindig nyüzsgés van. De ilyen például a Piazza Sant’Anna is, ahol fiatalok százai ülnek és szórakoznak a téren vagy néha még a közeli szórakozhelyekbe is betérnek egy tánc erejéig. De ha valaki ínyencségekre vágyik akkor az éjszaka is nyüzsgő Vucciria-t tudom ajánlani. Itt nappal zöldség-gyümölcs árusok találkozhatunk, az est leszálltával pedig sorra nyílnak ki a szórakozóhelyek és a street food standok.
Bátran állíthatom, hogy Palermo egy nyüzsgő, olaszos éjszakai élettel rendelkezik. Az északi és közép olasz árakhoz képest egyértelműen sokkal olcsóbb város. S nem szabad elfelejteni az aperitivo-t, ami nem más, mint a happy hour olasz megfelelője (erről majd később bővebben), amikor kifizeted az italod és annyit eszel amennyi beléd fér. Palermoba rengeteg ilyen hellyel találkozhatunk, én például a Bar Garibaldit próbáltam ki, ami nem messze a Vucciriatól található. Tehát én csak ajánlani tudom Szicília fővárosát, egy éjszakát mindenképp kint kell tölteni és élvezni a dolce vitat.
