Sziasztok! Kata vagyok, igazgatásszervező diplomám van és nemsokára jogász is leszek. Van egy beautyblogom és egy hozzá kapcsolódó youtube-csatornám is, illetve nemrég indítottam el ennek a filmes verzióját is. Könyv-,rúzs- és cipőmániás vagyok, gyűjtöm is őket, illetve imádom a divatot, szóval adott volt a poszt: a "csajos", szépségápolással, divattal kapcsolatos témákkal fogok a blogon foglalkozni.

Minden nőt vonz valami a párizsi nők titka iránt. Hogy csinálják? Mitől van meg bennünk az a bizonyos "je ne sais quoi"? A hanyag elegancia, a tartás, a tökéletlen tökéletesség,a harmónia? Hogyan lehetséges, hogy egy farmerba hanyagul begyűrt ingben, kócos konttyal, vörös rúzzsal, balerinacipőben is elegánsabbak és "többek",mint mi teljes puccban?

Először is járjuk körbe a kérdést a szépségápolás szemponjából.

A francia nőkre kortól függetlenül nem jellemző a sok smink. Nem szeretik a túl sok sminket, a túl sok színt, a mesterkéltséget. Hétköznapokra általában egy könnyű, fényvédőt tartalmazó,hidratáló BB krémet használnak, vagy csak hidratáló krémet és korrektort. Ha netán mégis alapozóhoz nyúlnak, leggyakrabban a gyógyszertárban kaphatóak közül választanak, de ezt is összekeverik egy kis hidratálókrémmel,hogy lágyítsák az alapozó hatását, ne egységesítsen annyira: látszódjon a bőrpír ha kicsit megkapja a nap,és látszódjon az arc színe. A vörös rúzs náluk alap, illetve szempillaspirált is használnak az alsó- és felső pillasorban, ugyanis kiemeli a tekintetet. Ha még jobban hangsúlyozni szeretnék a szemüket, van, aki csak puha szemceruzával húz vonalat a felső szempillasor tövébe, és esetleg finomít ezen a vonal elsatírozásával, de van olyan is,aki a tust részesíti előnyben. 

Natalie Portman a Dior arcaként - Sok francia nő kedvenc élénkpiros rúzsa a Dior Addict

A bőrápolási rutinjuknak jelentős szerepe van abban, hogy valóban nincs szükségük sok sminkre, szinte tökéletes a bőrük. A legtöbb francia nő rendszeresen jár bőrgyógyászhoz, mondhatnám,hogy a legjobb barátjuk a bőrgyógyászuk, nagyon sok terméket ajánlgatnak egymásnak, ki mit használ, hogy vált be. Egy jó bőrgyógyász náluk ugyanolyan fontos, mint az örök, mindenhol érvényes "minden nőnek kell egy jó fodrász" szabály. Épp' emiatt  az arc- és testápolási termékeiket, de (ahogy fentebb említettem) ha lehetséges, a dekorkozmetikai termékeiket is a gyógyszertárból szerzik be. Sajnos nálunk nincs akkora kultusza és fontossága a bőrápolásnak,mint a franciáknál, náluk 12 évesen elkezdik a lányokat "beavatni", hogy kialakuljon bennük a rutin,megtanulják ennek a fontosságát, mivel ha időben elkezdenek foglalkozni a bőrükkel, nagyon sok minden (pl. az öregedés) megelőzhetővé, kordában tarthatóvá válik. Emellett fontos megemlíteni,hogy a francia nők nem félnek az öregedéstől. Nem ítélik el a plasztikát sem, de nem szeretik a látványos változtatásokat, az idő előrehaladtával legfeljebb egy-egy kisebb ráncot töltetnek fel az ajkuk felett (épp' csak annyira,hogy kisimuljon), vagy a szemkörnyékükön végeztetnek nagyon apró, gyógyulást nem igazán igénylő esztétikai tuningot. A kozmetikus szerepe számukra ugyanolyan fontos,mint a bőrgyógyász és a fodrász: meg kell találni a legjobbat, megtartani és a barátjukká fogadni.

A párizsi nők szeretik a könnyedséget, mindig törekszenek arra,hogy legyen rajtuk valami tökéletlenség, szeretik elhitetni a világgal, hogy nem ápolják magukat, tökéletes bőrrel és hajjal születtek. Tudjuk,hogy ez nem így van. A bőrápolást már kiveséztük,de mi a helyzet a hajjal? A kulcsszó a rendezett rendetlenség és A fodrász. Nem szokták beszárítani a hajukat, sőt, a legtöbben kerülik a hajszárítót, jó időben a levegőn, télen törölközővel szárítják meg a tincseiket. A kócosság, a hanyag elegancia azonban valóban csak külsőre tűnik "épp csak feltekertem a hajam" hatásúnak, ez valójában ugyanolyan gondossággal készül,mint a mi balerinakontyaink vagy fonataink. A francia nők nem festik a hajukat, ha mégis, akkor az ősz hajszálak elfedése céljából teszik megtartva az eredeti hajszínüket. 

A kéz és a láb ápolása ugyanolyan fontos,akár a hajé. A körmöknek mindig rendben kell lenniük, általában ápoltak és rövidek, van aki festi, van aki nem, egy biztos: a francia manikűr a nevével ellentétben nem az ő találmányuk, és hatalmas műkörmöket sem hordanak. A testápoláshoz (ha nem gyógyszertári krémet) argánolajat (amit én a fejbőrömre/hajamra,a körmömre is használok és csodás!), a testradírozáshoz szintén valamilyen olaj és tengeri só elegyét használják.

A francia nőknél aranyszabály, hogy 30 éves korunkig meg kell találniuk A parfümjüket, hiszen ahogy Coco Chanel is mondta: 'Egy olyan nőnek,aki nem visel parfümöt,nincs jövője".

Tehát a párizsi nők legnagyobb titka talán az elfogadás, és az ebből fakadó önbizalom. Szeretik önmagukat, azt, amit örököltek a szüleiktől, és ebből igyekeznek a legtöbbet kihozni. Vigyáznak az egészségükre, nem isznak túl sokat, és nem dohányoznak (ha már szépség: ez a bőrnek nagyon kedvező életmód). Számukra a szépség kevés, nem szeretik a tökéletességet, az egyediséget, annál inkább, büszkék a tökéletlenségeikre. Visszatérve a vörös rúzshoz: náluk mindennapos, míg mi, magyar lányok/nők esetleg alkalmakra kenjük fel ezt a színt. Hogy ennek mi az oka? Az önbizalomhiány. És épp' ezért is csodáljuk annyira őket...