A street-food forradalom végre ideért Tatabányára is. A gasztrománok sajnos nem voltak túlságosan elkényeztetve nálunk minőségi gyors kaják terén, de szerencsére tavaly megnyílt az Ízműhely (helyieknek mondom: Dózsakertben,  a régi Facuki helyén), és viharsebesen meghódította a célközönség szívét. Mert ez egy barátságos hely, ahová jó betérni akár egy kávéra is, de még inkább egy ebédre vagy egy vacsorára, jó kifogás sosem rossz. Nagyon hamar a kedvenc helyemmé vált ez a kicsi, de nagyon családias kis étterem, elég sokféle finomságot megkóstoltam már itt. Nemrégiben a szívbajt hozták rám azzal, hogy rövid időre bezártak, (felmondott a szakács, beletelt néhány hétbe, amíg pótolni tudták), de szerencsére újra kinyitottak, úgyhogy az első adandó alkalommal be is tértem egy finom ebédre, ami természetesen ugyanolyan mennyei volt, mint mindig.

Igazi kis ékszerdoboz a hely, ahogy belépsz, máris jókedvre derülsz, olyan vidám hangulata van:

Amilyen pici a hely, olyan széles választékból lehet rendelni, ha megéhezünk. Az angol reggelitől a bruschettán át a krok monsieur-ig van itt minden, ami szem-szájnak ingere, külön felhívnám a figyelmet a Monte Cristo szendvicsre (sajtos sonkás bundás kenyér áfonyalekvárral tálalva), a rántottára, a körtés-camembertes paninire és a quasadilla-ra. A hamburgerekig még nem jutottam el (nem könnyű ám végigenni ezt a gigahosszú étlapot:-)), de ismerőseim egybehangzóan rajonganak értük, ezért záros határidővel arra is sort fogok keríteni, hogy leteszteljem őket (a vegaburgertől a pikáns ízbomábig ebből a műfajból is van miből választani). Természetesen szomjazni sem fog az, aki betér ebbe a barátságos kis gasztrofészekbe, a limonádén keresztül a gyümölcsturmixokon és a teákon át a vaníliás tejig terjed a választék, és természetesen kávéból sincs hiány. És még mindig nincs vége, mert tészta és egytálételek is találhatóak az étlapon, és akkor a desszertekről még nem is beszéltem. Az árfekvés a minőséghez képest azt gondolom, hogy nem túlzó, nem olcsó, de megfizethető.

Mivel a legújabb szolgáltatása az Ízműhelynek a főétel (eddig "csak" leves és desszert volt választható ebédre), naná, hogy lecsekkoltam az e heti ajánlatot, ami tejszínes-gombás csirkeragu volt, petrezselymes rizzsel. De előtte ebben a melegben nagyon jól esett egy hideg málnakrémleves, amelyen érződött a törődés, amellyel készítették, friss volt, ízletes és karakteres. Amint letettem a kanalat az üres tányérba, már érkezett is a főétel, amely nemcsak szemre volt tetszetős, hanem gasztromán lelkemet is kellemesen simogatta, mert a maga műfajában tökéletesen lett elkészítve, selymesen lágy volt, ugyanakkor kellőképpen testes is, remek volt az összhatás. Ezt az ízorgiát természetesen meg kellett koronázni egy finom desszerttel, egy régi nagy kedvencemet, almás pitét kértem vanília mártással, és a nálam szokásos capuccino sem maradhatott el.

A fentieken túl egy szénsavmentes vizet fogyasztottam, és a végén 3.280 Ft-ot fizettem, szerintem az ár-érték arány teljesen rendben volt. Tatabányai szinten kiemelkedő minőségű kis, családias étteremről van szó, amelyben a kiszolgálás kedves, gyors és udvarias, még arra is van idő, hogy a vendégekkel beszélgessenek, pedig van pörgés, én elég holt időben - délután két órakkor -  mentem, de akkor is elég sokan voltak. Nagyon szurkolok ennek a lelkes kis csapatnak, mert értéket teremtenek, igazi gasztroélményt tudnak nyújtani a hozzájuk betérőknek, ha valaki nálunk jár, feltétlenül nézzen be az Ízműhelybe, nem fogja megbánni!