Hedonista Hobbiblog

Könyvajánló: Marijke ten Cate – Corien Oranje: Holnaptól tényleg futni fogok! (2020)

„(…) ha én tudok futni, akkor mindenki tud.”

2020. március 21. - chipolino

holnaptol_tenyleg_futni_fogok.jpg

Népszerű dolog mostanában a futásról könyvet írni, amit én kifejezetten üdvözlendőnek tartok, ugyanis nagyon szeretek a futásról olvasni. Nekem hatalmas motivációt jelent, hogy megismerhetem mások futással kapcsolatos történeteit, főleg, ha azok nem versenysportolók, hanem lelkes amatőrök. A Holnaptól tényleg futni fogok! két holland hölgy, egy illusztrátor és egy író közös szerelemgyermeke, amelyben bemutatják, hogy teljesen átlagos nőként hogyan lehet eljutni a kifogásoktól a függőségig, hogyan lelhet az ember örömet a futásban úgy, hogy közben szereti és élvezi az életet.

Tovább

Könyvajánló: Hedvig Montgomery: Szülői varázslat 2. (2020)

„(…) a gyerekeknek ránk van szükségük.”

szuloi_varazslat_2.jpg

Hedvig Montgomery család- és párterápiára szakosodott pszichológus, akinek Szülői varázslat című sorozatát a Partvonal Könyvkiadó 2019-ben kezdte el kiadni. Nemrég látott napvilágot a második kötet, amely a 0–2 éves korosztállyal foglalkozik. A bevezető könyvben megismert hét lépés itt csecsemőkre szabva jelenik meg, és a kötet ezen kívül is rengeteg kérdésre ad választ. Elképesztően igényes, gyönyörű, esztétikus és ami a legfontosabb: hasznos és összeszedett kiadványról van szó, amely abszolút olvasóbarát formában mutatja be a csecsemőkor buktatóit és megoldási lehetőségeit.

Tovább

Könyvajánló: Gáspár Bea: Bea konyhája (2019)

Egy jó anyának és feleségnek megvannak a saját receptjei ahhoz, hogy jóllakassa a családját.

bea_konyhaja.jpg

Egy jó anyának és feleségnek megvannak a saját receptjei ahhoz, hogy jóllakassa a családját. A Gáspár famíliának szerencséje van, Bea asszony szeret sürögni-forogni a konyhában, főzőműsort is nyert. De természetesen ő sem így született, végigjárta a maga útját a gasztronómia területén. Amikor férjhez ment, még nem tudott főzni, aztán persze mikor megszülettek a gyerekei, megtanult, de sokáig nem szerette ezt a tevékenységet (becsülöm az őszinteségét, nem játssza a szuperanyát és feleséget), mára viszont már remekül érzi magát a konyhában. Egy érett asszony, aki nagy családra főz, egyszerűen, de nagyszerűen. Mert a hétköznapok bizony egyetlen családban sem a gourmet ételekről szólnak, viszont nagyon meg tud koronázni egy rohanós napot pl. egy bakonyi csirkemell galuskával. Sütifronton sem kell mindig rafinált cukrászremek, egy jól elkészített zserbó is nagyon jól tud esni. Gáspár Bea szakácskönyvében pont az a jó, hogy nincs benne semmi extra, abszolút a mindennapokra való recepteket tartalmaz, mégis benne van az a szív és a lélek, ami nélkül a legötcsillagosabb étel sem ér semmit. Jómagam a különlegesebb étkeket kedvelem, ettől függetlenül nagyon szerettem ezt a könyvet, mert sok gyerekkori kedvencet találtam benne, megidézte az otthon melegét. Mert bár ezerszer elátkozzuk ifjabb éveinkben a vasárnapi húsleves-rántott hús kombót, eljön az idő, amikor rájövünk, hogy ezek az ételek nagyon fontosak a családi összetartozáshoz, ha nem is minden hétvégén, de igenis hiányzik, ha időnként nem kerülnek az asztalra. A receptek jól követhetőek, mindegyik elé került egy kis személyes sztori, amelyektől olyan "Beás" lesz az egész, a hitelességet pedig számomra az őszinte leírások jelentik, amelyekből megtudhatjuk, honnan indult és hová jutott a szerző a családi élet és a konyhatündérkedés nem éppen egyszerű útján. Jó kis könyv ez, nagyon szerethető.

"Bea, nem én mentem férjhez, hanem te!". Ez volt az mondat, amivel Győző rádöbbentette az ifjú feleséget, hogy ideje változtatni a dolgokon. Nagyon őszintén leírja Bea, hogy mennyire nehéz volt megtanulnia vezetni a háztartást, és milyen sokáig tartott, amíg magára talált a konyhában. Először csak kötelességből tette a dolgát a tűzhelynél, aztán szépen lassan ráérzett arra, milyen jó érzés, hogy ízlik a családnak az étel, amit készít.

Tovább

Könyvajánló: Gelb Tatjána: Színes konyha - Kreatív ételek a tányéron (2019)

Ha eddig voltak kétségeink afelől, hogy a gasztronómia művészet-e, most már nem lesznek

szines_konyha.jpg

Ha eddig voltak kétségeink afelől, hogy a gasztronómia művészet-e, most már nem lesznek. Őszintén szólva fogalmam sem volt arról, hogy ki az a Gelb Tatjána (nem nagyon nézek tévét, nem vagyok képben a celebekkel, és ezt egyáltalán nem sajnálom), csak a könyv borítóján akadt meg a szemem. Mert egyszerűen gyönyörű.  Először azt hittem, festmény, aztán miután jobban megnéztem, kiderült, hogy ez bizony étel, de valami hihetetlenül színes és különleges. Aztán amikor belelapoztam a könyvbe, kiderült, hogy a szerző természetes ételfestéket használ (ki gondolta volna, hogy a cékla vagy a lila káposzta ilyen célra is használható?), az a szépség pedig, amibe első látásra beleszerettem, az bizony nem más, mint halpaprikás színes karfiolsalátával, burgonyacsipsszel. Nesze neked elvek, hiába nem eszem meg a halat, ebben a kontextusban csak ámultam és bámultam, mit ki lehet hozni belőle. A lazacot például céklás öntetben pácolva gyönyörűen meg lehet színezni, majd egzotikus rizspapíron tálalva lenyűgöző látványt nyújt. És ez csak egy példa abból a rengeteg kulináris szépségből, ami ránk vár, ha belevetjük magunkat ebbe a varázslatosan szép kivitelű kötetbe – a szerző saját maga fotózta az általa elkészített ételeket és a szöveget is ő írta hozzá, miközben egyik sem a szakmája alapvetően - , amelynek a végére szinte már elhisszük, hogy ezt mi is meg tudnánk csinálni. Persze nem valószínű, hogy elsőre hoznánk ezt a művészi szintet, ahhoz viszont határozottan meghozza a kedvet, hogy elkezdjük kreatívkodni a konyhában.

Tényleg döbbenet, hogy mit ki lehet hozni egy viszonylag egyszerű ételből, de azért ezek a szépségek inkább ünnepnapra valók, hétköznap biztosan nincs sem kedvünk sem időnk pepecselgetni velük. Azonban nagyon tetszetősek a képek, remek ötleteket adnak, amelyeket ráérős napokon be lehet csempészni az ételeinkbe, és biztosan elindítja a gasztronómiai fantáziánkat, ami sohasem hátrány.

Tovább

Könyvajánló: Tóth Eszter Zsófia – Poós Zoltán: Csemege ajándékkosár (2019)

Fogyasztás és zene a Kádár-korszakban

csemege_ajandekkosar.jpg

A nosztalgia fontos érzés. Mindenki tudja, mennyire jó is tud lenni, mikor egy-egy beszélgetés alkalmával az azonos korszakban születettek felelevenítik azonos élményeiket, miközben a „kívülállók” csak figyelik az egyből összezáró csoportot. Tóth Eszter Zsófia és Poós Zoltán könyve meglovagolja a nosztalgiahullámot, miközben értő és érdekes magyarázatokkal, személyes tapasztalatokkal leöntve tálalja a Kádár-korszak egyes jellegzetes tárgyait és lemezeit. A könyv nagyon olvasmányos, nem lehet letenni – és messze nem csak a szocializmusban felnőtt generációk számára élvezetes.

Tovább

Könyvajánló: Heidi Murkoff: Az a kilenc hónap (2019)

„Bízzunk a szimatunkban.”

az_a_kilenc_honap_b1.jpg

Ez a könyv baromi hasznos, nagyon olvasmányos, tele van részletes és pontos információkkal, miközben talán a legfontosabb, hogy megnyugtatja a kismamákat: ne pánikoljunk! Ami a testünkkel és a lelkünkkel történik, teljesen normális, más is átélte már ezt, nem vagyunk egyedül. A kötetnek ez az ötödik kiadása, az Alexandra nagyon szép kivitelben a legújabb, teljesen átdolgozott változatot hozta el idén nekünk. Szerintem az első terhesség alatt nagyon sokat segít, úgyhogy én mindenkinek ajánlom, aki babát tervez vagy vár, mert tényleg minden apró részletre kiterjedően benne van a várandóssággal kapcsolatos összes felmerülő kérdésünkre a válasz.

Tovább

Könyvkritika: Tamás Rita: Ne pánikolj, sportolj! - Utam az összeomlástól a harmóniáig (2019)

Közérthetően, de tudományos alapossággal járja körül a témát a szerző

ne_panikolj_sportolj.jpg

A pánikbetegségről kevés szó esik, pedig sok ember életét keseríti meg. Alattomos kór ez, a semmiből jön, és addig nem szűnik meg, amíg a beteg szembe nem néz saját démonjaival és nem teszi rendbe az életét. Ez így leírva könnyűnek látszik, pedig nagyon keményen kell dolgoznia saját magán a gyógyulásért annak, akit utolér ez a betegség. Nagyon meg tudja nehezíteni a mindennapokat, sokan hisztinek tartják, és évekig tart a gyógyulás. A pánikbetegség ugyanis egy tünet, a biztonság hiányának következtében alakul ki, a rohamok hátterében lelki problémák állnak, amelyeket minél előbb kezelni kell, szakember segítségével. Mert az életét mindenkinek saját magának kell rendbe tennie, de az orvos sokat tud segíteni a gyógyulásban. Minden eset más és más, a gyógyuláshoz vezető út hosszú és rögös, ráadásul mindenkinek saját magának kell megtalálnia, nincs egységes recept. A gyógyszerek a testi tüneteket tudják enyhíteni, de a problémáját mindenkinek saját magának kell megoldania. Tamás Rita nem orvos, de azért tud hitelesen beszélni erről a betegségről, mert ő maga is kigyógyult belőle. Őszintén szólva eddig nem tudtam róla semmit, de néhány héttel ezelőtt teljesen véletlenül szembejött velem a neten az általa vezetett Ne pánikolj, sportolj című oldala, amelynek egyszerű, őszinte hangvétele annyira megtetszett, hogy elkezdtem rendszeresen olvasni. Ezért nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy megjelenik ez a könyv, nagyon kíváncsian lapoztam bele és együltő helyemben elolvastam. Látszik, hogy a szerző újságíró volt, nagyon olvasmányosan ír, és olyan brutális őszinteséggel mutatja be, min kellett keresztülmennie, ami szerintem nagyon tiszteletre méltó. Happy end ugyan a sztori vége, de egyáltalán nem habos-babos történetet kapunk, egy sok éves harc végén jutott el oda Rita, hogy ilyen magabiztosan, kisportolt testen mosolyogjon a borítóképen. Pánikbetegségben szenvedőknek kötelező, és mivel ez a kór bármikor, bárkit leteperhet, azoknak is javasolt, akik szeretnének többet tudni róla, mivel közérthetően, de tudományos alapossággal járja körül a témát a szerző.

Tamás Rita gyerekkorában kiválóan sportolt, azonban hiába volt tehetséges, a versenyeken nem tudott teljesíteni. A pályakezdés is döcögősen indult, végül sportújságíró lett, de nagyon kemény harcokat kellett folytatnia, hogy elfogadtassa magát a munkahelyén. Aztán jött a nagy szerelem, esküvő, megérkezett a baba is, hogy aztán a családi idill egyetlen perc alatt omoljon össze. A férje ugyanis sikkasztott a munkahelyén, és bár végül a börtönt elkerülte, egy évtizeden keresztül kellett törlesztenie az adósságát, miközben szembe kellett néznie a szerencsejáték-függőséggel is. A fiatalasszonyra nagyon nehéz évek vártak, de ahogyan mondani szokták, ami nem öl meg, az megerősít…

Tovább

Könyvajánló: Bella Mackie: Fuss tovább! (2019)

„És mindez felettébb boldoggá tesz.”

fuss_tovabb.jpg

Elképesztően motiváló és erőt adó könyv ez az amatőr futásról, amit szívből ajánlok mindenkinek, aki még csak foglalkozik a futás gondolatával, aki évek óta fut, és akinek akkor sem jutna eszébe futni, hogyha kergetnék. Messze nem a futás maga a lényeges itt, hanem az érzések, amiket mozgás révén el lehet érni: a felszabadultság, a napi gondoktól való megszabadulás, a gondolatok kitisztulása és az öröm, amit egyszerűen a természetben tartózkodás és az izmok használata ad.

Tovább

Könyvajánló: Pam Johnson-Bennett: Cicaharc (2019)

„Ha már van macskád, előbb-utóbb jó eséllyel két, három vagy még több cicára fogsz vágyni.”

cicaharc.jpg

Pam Johnson-Bennett előző magyarul megjelent könyve, a Gondolkodj macskául (itt írtunk róla) minden apró, a macskatartással kapcsolatban felmerülő részletet bemutató kézikönyv volt. A szerző a jelen kötetet annak kiegészítéseként írta; alcíme: Hogyan őrizd meg a békét, ha egynél több macskád van. A könyv alapvetően a többmacskás háztartásokban előforduló problémákat veszi sorra, és ajánl megoldási alternatívákat, de én bátran ajánlom egymacskás gazdiknak is: lényegre törően és olvasmányosan magyarázza el a viselkedési problémák hátterében álló okokat, és a legfőbb mondanivalója, hogy szinte mindig van megoldás.

Tovább

Könyvajánló: Beh Mariann: A kert konyhája (2018)

Nagyon hangulatos és egyszerűen gyönyörű kiadvány

a_kert_konyhaja.jpg

Már hosszú évek óta egy hatalmas kert kellős közepén lakom, de csak idén kezdtünk el komolyabban kertészkedni. Ennek eredményeként sikerült rácsodálkoznom arra, hogy milyen jó érzés saját termesztésű hagymát, paprikát, paradicsomot enni, teljesen más íze van, mint annak, amit a boltban lehet kapni. Szóval elkezdett rányílni a szemem a kert szépségeire, ezért nagyon kíváncsi lettem Beh Mariann könyvére, amelynek már a borítója is gyönyörű volt, és mivel rá szoktam nézni a Bazsalikomos kert nevű online  felületére, nagyjából tudtam, hogy mire számíthatok, de végül teljesen belehabarodtam abba az íz- és színorgiába, amely az oldalakon fogadott. Mert azon túl egy vizuális élménycunami zúdul az olvasóra, olyan ízkombinációkra is rácsodálkozhat, amelyekre korábban biztosan nem. Kávémániásként természetesen a levendulás latte lett a legnagyobb kedvencem a könyvben található receptek közül, de rengeteg jobbnál jobb ötlettel találkoztam, sőt, még ahhoz is megjött a kedvem, hogy próbát tegyek az ehető virágokkal. Na de nem csak receptek zseniálisak, hanem egy remek növényhatározó is helyet kapott ebben a gyönyörű kiadványban. Mivel elég gyakran konyhatündérkedem, a különféle fűszerek nagy részét eddig is ismertem, csakhogy szárított formában használtam őket eddig, így jó néhány esetben sikerült rácsodálkoznom arra, hogy milyen fantasztikusan festenek szárítás előtti formájukban. Továbbá azon is leesett az állam, hogy mennyire fel tudnak dobni egy-egy ételt vagy italt a teljesen hétköznapi növények, bár én konzervatív lány lévén még erősen barátkozom a csalános palacsinta gondolatával, kétségkívül nagyon jól néz ki, azért a kipróbálásához kell még egy kis bátorságot gyűjtenem. Nagy szakácskönyvgyűjtő vagyok, de ez a darab különösen megérintett, nagyon hangulatos és egyszerűen gyönyörű kiadvány, alig várom, hogy minél előbb kipróbáljam a benne található különleges receptúrákat.

A rövid, de velős bevezetőben megismerkedhetünk a szerzővel, azzal, hogyan lett a kert szerelmese, miként kezdett el kísérletezni a nála termő kincsekkel, és miként jutott el addig, hogy ez a szakácskönyv megszülessen. Majd máris belecsapunk az egyáltalán nem tankönyvszagú növényismertetőbe, hogy aztán a receptek mindent vigyenek.

Tovább